Szaruhártya-építés nanotechnológiával

Forradalmasíthatják a szemsebészetet és hozzájárulhatnak az állatkísérletek számának csökkentéséhez azok a kutatások, amelyek az EU pénzügyi támogatásával folynak a szaruhártya helyreállításával kapcsolatban - közölték kedden az Európai Bizottság illetékesei.
A kísérletek során a kutatók nanotechnológiai eljárásokkal szöveteket építenek fel, s laboratóriumi körülmények között állítanak elő háromdimenziós emberi szaruhártyát. A kutatások célja az, hogy a szaruhártya külső rétegének kicserélésével helyreállítható legyen a látás, illetve hogy a külső rész helyettesítésével az egész szaruhártya regenerálódhasson.
A “szaruhártya-építés” elnevezésű kutatási programot 9 ország (Belgium, Finnország, Franciaország, Izrael, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Svédország és Törökország) 14 kutatócsoportjából álló konzorcium végzi.
Philippe Busquin, az Európai Bizottság kutatási kérdésekért felelős tagja szerint a program hozzájárulhat annak a problémának az áthidalásához, hogy világméretekben kevés a szaruhártya-donor, s ezáltal több emberen lehet majd elvégezni a látás helyreállításához szükséges műtétet.
A szaruhárya mesterséges előállításával csökkenthető lesz a fertőző betegségek sebészi beavatkozás útján történő terjedésének a kockázata is, és kevesebb olyan állatkísérletet kell elvégezni, amelyekkel jelenleg a különféle vegyi anyagoknak a szemre gyakorolt hatásait vizsgálják. Ettől függetlenül hamarosan hatályba lép az az uniós jogszabály, amely tiltja állatkísérletek alkalmazásával előállított kozmetikai termékek forgalomba hozatalát.
A kutatási projektben a szaruhártya előállításához rekombináns emberi fehérjéket használnak fel olyan közegben, amely nagyfokú hasonlóságot mutat a szaruhártya természetes alkotóelemeivel. Ily módon kiküszöbölhetővé válnak a mesterséges szaruhártya alkalmazásakor fellépő problémák; ezt ugyanis olyan szintetikus polimerekből állítják elő, amelyek beültetésük után gyakran nem tudnak beépülni a környező szövetekbe.