Turbósebességre kapcsoltuk az evolúciót?
A biológusok az afrikai sügéreket régóta csodálják gyors evolúciójuk miatt. Az azonban, hogy egy sügérfaj húsz év alatt (!) alakuljon át két, genetikailag eltérő változattá - evolúciós viszonylatban soha nem látott gyorsaság.
A 21. századi élet felgyorsult: az olyan találmányok, mint az internet, a mobiltelefon, az optikai kábel felgyorsították a kommunikáció sebességét. Ám elképzelhető-e, hogy az ember a természet legalapvetőbb és leglassúbb folyamatát, az evolúciót is képes volt felgyorsítani? J. Todd Streelman, az amerikai Georgia Institute of Technology professzorának kutatása szerint egy halfaj esetében az evolúciós órát minden kétséget kizáróan sikerült „turbósebességre” állítani.
Az afrikai sügéreket régóta csodálják a biológusok gyors evolúciójuk miatt. Míg számos állatfaj esetében az elkövetkező generációkban bekövetkezett módosulások felhalmozódásával, több ezer év alatt alakulnak ki új fajok a közös ősből, az afrikai Malawi-tóban élő sügérek esetében 500 ezer év elég volt ahhoz, hogy közel 1000 új faj jöjjön létre. Ez evolúciós viszonylatban villámsebességnek számít.
1960-ban egy halexportőr a Malawi-tó egyik kis szigetéről, a Thumbi West Island úgynevezett Mitande Point nevű részéről a Cynotilapia afra nevezetű sügérfajt telepített a tóba. Az exportőr, – akaratlanul -, valóságos evolúciós robbanást indított el.
1983-as feljegyzések szerint a faj továbbra is jelen volt a telepítés helyénél, a Mitande Point-nál. Amikor azonban 2001-ben J. Todd Streelman amerikai kutató és munkatársai ellátogattak a szigetre, már két, genetikailag eltérő halcsoportot találtak, amelyek közös őse kétség kívül a betelepített Cynotilapia afra volt.
A két halcsoport földrajzilag szeparálódott: az egyik a sziget északi, a másik a sziget déli részén él. A sügérfaj két változata színben is eltér egymástól. Az afrikai sügérek esetében a színnek nagy szerepe van a párválasztásában, ezért nagy a valószínűsége, hogy a két elkülönült csoport néhány évtizeden belül teljesen különálló fajjá fejlődik.
A kutatók a rendkívül gyors, húsz év alatt bekövetkezett változást az emberi tevékenységgel, a természetbe történő durva beavatkozással – pl. lazacok illetve más növény- és állatfajok betelepítésével a Malawi-tóba – magyarázzák.