A pikkelysömör lehetséges új gyógymódja
Német és brit kutatók felfedeztek egy új, hatékony terápiát a pikkelysömör kezelésére. A metalloproteináz-gátlóknak nevezett vegyületcsoport jelentősen lassítja a sejtek megújulását, és toxikus mellékhatásoktól mentes.
A pikkelysömör – görög nevén psoriasis – lényege, hogy a bőr hámsejtjeinek megújulása kórosan felgyorsul. Ezek a hámsejtek normálisan négy hét alatt újulnak meg: ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a hámsejtréteg alján keletkező új sejtek elérjék a bőrfelszínt, és elszarusodjanak. Pikkelysömör esetén azonban ez a folyamat négy-hét nap alatt végbemegy, aminek oka a hámsejtréteg alján elhelyezkedő sejtek, a keratinociták felfokozott osztódási sebessége.
A pikkelysömör időszakosan jelentkező, az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan betegség. Jellemző megnyilvánulásai a test különböző részein jelentkező vörös foltok, melyeket hamar lehámló ezüstös pikkelyek borítanak.
A fizikai tüneteknél is kellemetlenebb a betegek számára az a stigmatizáció, amelyet a mások számára is jól látható helyen képződő bőrelváltozások jelentenek. Bár a betegség egyáltalán nem fertőz, sok psoriasisos ember teljesen magába fordul, elzárkózik a külvilágtól, a depresszió igen gyakori a betegek között.
Lassítás
A Bonn Egyetem és a Leeds Egyetem sejtbiológusai Volker Herzog vezetésével felismerték, hogy a keratinociták osztódását többek között a sAPPá nevű fehérje is serkenti. Ez a molekula egy nagyobb fehérje, az APP lebomlása során jön létre. A keratinociták olyan enzimet termelnek, ami elősegíti az APP-sAPPá átalakulást, ezt á-szekretáznak nevezik.
A kutatók felfedezése az, hogy úgynevezett metalloproteináz-gátlókkal visszaszorítható e „molekuláris olló” működése. E vegyületcsoport hatására az á-szekretáz gátlást szenved, csökken a sAPPá mennyisége, és a keratinociták osztódása akár 50-60 százalékkal is visszaszorul.
A metalloproteináz-gátlók hatása 72 óra alatt elmúlik. A kutatók sejttenyészeten végzett vizsgálataik során még a terápiás mennyiség ötszöröse esetén sem tapasztaltak toxikus mellékhatásokat.
Prof. Herzog és munkatársai további vizsgálatokat terveznek: szőrtelen egerekbe átültetett psoriasisos emberi bőrön tesztelik a hatóanyagot, és folyamatban van az első emberi alkalmazás előkészítése is.
A metalloproteináz-gátlókat várhatóan kenőcs formájában, helyileg fogják alkalmazni. Az újonnan felfedezett szer nem szünteti meg a betegség okát, azonban lehetséges, hogy a tüneteket az eddig alkalmazott hatóanyagoknál hatékonyabban enyhíti majd.