Csilla, Noémi, Kájusz2025. április 22., kedd
Tudomány

Fizikailag az athéni a legkeményebb olimpia

2004.08.19.Admin
National Geographic Magyarország

A 2004-es nyári olimpián a világ élsportolói megint elkápráztatnak minket, földi halandókat emberfeletti képességeikkel. Testük és erejük határáig hajtják magukat, és ezzel nemcsak a dicsőség örömét élik át, hanem olyan szenvedést is kiállnak, amelyet elképzelni sem tudunk. A rekordok hátterében állandó kimerültség, esetleg genetikai rendellenesség, néhol pedig csalás áll. Adjuk még hozzá Athén hőségét és levegőszennyezettségét, és rádöbbenünk, hogy az olimpiai játékok mekkora fizikai megterhelést jelentenek a sportolók számára.

„Az élsport a test diadala a természet törvényei felett, a sportolókat a lehetőségek határaira kényszeríti, és néha a határvonalon túlra is” – írja Nicola Jones, a Nature magazin főszerkesztője a neves tudományos lapban.

A sport biológiájának egy része még nem ismert, hiszen senki sem szívesen edz testéhez rögzített hőmérővel és műszerekkel, az viszont biztos, nem mindenki számára adott a lehetőség, hogy élsportoló legyen.

Többnyire azok érnek el kiemelkedő eredményt, akik erre genetikai beállítottsággal rendelkeznek. Eero Mäntyranta, az 1964-es téli olimpia aranyérmes finn sífutója például egy erythropoietin génmutációval rendelkezett. Az erythropoietin a vese által termelt hormon, mely stimulálja az oxigént szállító vörösvértestek képződését, és mobilizálja a túltöltött vasraktárakat.

Több és keményebb edzés

A mai sportolók egyre többet és keményebben edzenek. Roger Bannister, az első ember, aki az egy mérföldet 4 percen belül futotta 1954-ben, napi 35 percet edzett. Ma ez bemelegítésnek is kevés.

A túlhajtás azonban minden tíz sportolóból egynél rejtélyes alulteljesítési szindrómát (UPS – Unexplained Underperformance Syndrome) okoz. A tünetei gyakori megbetegedés, általános fáradtság, izomfájdalom, gyomorproblémák. Szinte mindenki felgyógyul az UPS-ből, azonban a főbb sport eseményekre való felkészülést kettétöri, legtöbbször tönkre is teszi.

Az UPS okáról eltérő vélemények alakultak ki: egyes teóriák szerint a túlhajtás eredményeképpen a sportolók izmai károsulnak. Az immunrendszer a szövetet ért sérülés kijavítására citokint termel. A citokin azonban amellett, hogy a gyulladást csökkenti, mérsékli az immunrendszer patogén támadó képességét is, így a sportoló védtelenebb a betegségekkel szemben. Az UPS megelőzése egyszerű: az edzések között elengedhetetlen minimálisan a hat óra pihenés.

Hirtelen halál

Sajnos néha élsportolónak lenni halálos lehet. Múlt évben a kameruni focista Marc-Vivien Foé a pályán esett össze, hét hónappal később Fehér Miklós úgyszintén. Mindkettőjüknek örökletes szívbetegsége volt (hypertrophic cardiomyopathy -HCM).

A Nature úgy véli, e szívbetegség a hirtelen halál leggyakoribb oka a 30 év alattiak körében. A betegség a szív izomszövetében a normálist meghaladó fehérje felhalmozódás következtében alakul ki. Ahogy a szívizom vastagodik, a szív szabálytalan ritmust vesz fel, és megnő a szívbénulás veszélye. A Nature szerint az emberek 0, 1-0, 2 százaléka HCM-beteg, évente 1 százalékuk halálozik el. A szív túlzott megterhelése növeli a halál esélyét.

Athén – a rossz levegőjű város

Athénban az olimpiai sportolóknak külső akadályokkal is szembe kell nézniük. A hárommilliós görög főváros Európa egyik legszennyezettebb városa. Különösen két légköri szennyezőanyag aggályos: az egyik az ózon, a másik a levegőben lévő makrorészecskék, mint például a korom. Mindkettő irritálja a tüdőt és asztmatikus tüneteket eredményezhet. Különösen rossz napokon az ózonszint Athénban többszöröse az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott szintnek.

A légszennyezettségnek elsősorban a szabadtéri sportolók, például a kerékpárosok vannak kitéve. Az élsportolók verseny közben percenként akár 150 liter levegőt is képesek átköröztetni tüdejükön, ami kb. tízszerese a normál légzésnek. Ezáltal jobban ki vannak téve a szennyezőanyagoknak. Másrészt mivel légzésük sokkal intenzívebb, a tüdő mélyebb régióiba jut be a káros anyag. Ebből a szempontból még veszélyesebb a 2008-as olimpia, hiszen Peking levegőszennyezettsége háromszorosa az athéninak.

Etikátlan előnyszerzés

Coubertin báró, a modern olimpiai játékok alapítója, a négyévenként megrendezendő játékok alapelvének az erőfeszítés örömét, a példaképek nevelő értékét és az erkölcsi elvek tiszteletben tartását tűzte ki. E harmadik alapelv, a dicsőség megszerzésének mindenek fölé helyezése miatt, sokszor sérül.

Már az ókori görögök is csak a sikert értékelték, kizárólag az elsőt dicsőítették. A győzelem érdekében a csalástól sem riadtak vissza, különösen a megvesztegetésnek volt divatja. Emellett azonban a birkózók beolajozták magukat, hogy kicsússzanak riválisuk fogásából, a hosszútávfutók pedig rövid pályán köröztek, amelynek éles sarkaiban rendszeresen felbuktatták egy-egy ellenfelüket.

Az ókori görögök hittek benne, hogy a különböző állati és növényi eredetű szerek fogyasztása javítja képességeiket. Különösen erős állatok vérét fogyasztották előszeretettel annak reményében, hogy az állat ereje beléjük költözik.

Kifinomult teljesítményfokozók

A drogok, teljesítménynövelők, doppingszerek használata a sportban nem újkeletű. A múlt század fordulóján élénkítő szerek szedését először a La Manche csatorna átúszásánál jegyezték fel. A modern korra jellemző doppingolás kezdetét a fecskendő használatához köthetjük. A módszerek egyre kifinomultabbá váltak, számuk megsokszorozódott.

A dopping fokozatosan terjedt el a versenysportban. Onnantól kezdve, hogy a versenyek a televízión keresztül nagy tömegeket tudtak elérni, a reklámipar is felfedezte a sportban rejlő lehetőségeket. Korábban elképzelhetetlen díjakkal jutalmazták a győzteseket, így az addig baráti szellemben folyó sportesemények kiélezett küzdelmekké alakultak át.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetését az 1960-as római olimpián bekövetkezett tragédia, egy dán kerékpáros halála késztette arra, hogy a kérdéssel komolyan kezdjen foglalkozni. Az első doppingvizsgálatokat 1968-ban a mexikói olimpiai játékokon vezették be, 1972-ben Münchenben pedig már az anabolikus szteroidok vizsgálata is megkezdődött.

A huszadik század elején kikísérletezett anabolikus szteroidokat először a német és az amerikai hadseregben alkalmazták. Megfigyelték, hogy szedésük megfelelő étrenddel és edzéssel kiegészítve hihetetlen gyors erő- és izomnövekedéssel, illetve felfokozott agresszivitással jár, melyet kiválóan tudtak hasznosítani a kiképzésekben. Az anabolikus szteroidokra a testépítők is felfigyeltek, és az 50-es évektől kezdve a testépítő mozgalomban is divattá vált.

Az elmúlt néhány évtized adatai alapján már azt is tudjuk, milyen mellékhatásai vannak a hosszú távú doppingolásnak. Azokban a sportágakban, amelyekben néhány évtizeddel ezelőtt feltételezhető volt az anabolikus szteroidok rendszeres szedése, feltűnően sok a krónikus, degeneratív megbetegedés. Különösen a máj, a vese, a tüdő, a szív, és az érrendszer megbetegedései gyakoriak. Magasabb a kábítószerélvezők, alkoholisták aránya, illetve a pszichés problémákkal kezeltek.

Mindezek ellenére újabb és újabb tiltott szerek szedésére derül fény. 2003-ban egy magát megnevezni nem kívánó atlétaedző egy fecskendőt küldött az Amerikai Doppingellenes Hivatalnak, amely egy korábban nem ismert, kimutathatatlan szert, tetrahydrogestrinone-t (THG) tartalmazott. Régebbi vizeletmintákon végzett gyors tesztsorozat hamarosan kiderítette, hogy a THG-t széleskörben alkalmazták az élsportolók. Nem kisebb nevek, mint Tim Montgomery (100m-es futás világbajnoka), partnere, Marion Jones (100m-es futás olimpiai bajnoknője), Shane Mosley (box világbajnok), és Dwain Chambers (brit sprinter) voltak a termék törzsvásárlói.

Doppingszerek – átmenetileg károsak?

Míg a közvélemény egyetért a doppingszerek korlátozásával, vannak tudósok, akik ezzel ellentétes álláspontot képviselnek. Norman Frost, a Wisconsin Egyetem orvosetikai programjának vezetője például a dopping-szabályzatot inkoherensnek és általánosságban rossznak ítéli.

Véleménye szerint míg a doppingszerek hatása időszakos, nem életveszélyes, a folyamatos sportolás életreszóló károsodást okozhat. Aki az amerikai futball profi ligájában három évet lejátszik, 90 százalék eséllyel tartós fizikai károsodást szenved. Ha az egészség a fő szempont, akkor egyes sportágakat kellene betiltani, valamint a cigarettázást és az ivást, nem pedig a doppingszereket.

Példának hozza a magaslati edzést, egy olyan technikát, amelyet széleskörben alkalmaznak a teljesítmény növelésére. A magaslati edzés hatására a vér hemoglobin szintje növekszik – a vörösvérsejtben a hemoglobin szállítja az oxigént az izmokhoz, ezáltal növelve a teljesítményt. A hatás több hétig tart. A magaslati (vagy ezt szimuláló teremben való) edzés hatása lényegében ugyanaz, mint a cikkünk elején már említett erythropoietin hormoné. Mégis ez nem számít csalásnak, a hormon szedése pedig igen. A sportolók edzenek, hogy teljesítményük jobb legyen. Majd ezután a hormonokkal folytatják, hogy teljesítményük tovább nőjön.

Hozzászólások

167 millió éves dinólábnyomokat találtak

167 millió éves dinólábnyomokat találtak

A skóciai Skye szigetének ősmaradványkincse ismét gazdagodott, ezúttal egy dinólábnyomok sokaságát tartalmazó területtel.

50 éves a biológiai fegyverkezés elleni ENSZ-egyezmény

50 éves a biológiai fegyverkezés elleni ENSZ-egyezmény

Ideje volna megújítani, kiegészíteni az egyezményt, mivel a megszületése óta igen sokat változott a világ és haladt előre a tudomány is.

Higannyal próbálták kezelni a 19. századi kisgyermeket

Higannyal próbálták kezelni a 19. századi kisgyermeket

A 3-4 évesen elhunyt gyermek skorbuttól és angolkórtól is szenvedett a testi tünetei alapján.

A rossz munkahelyi zene megöli a munkakedvet

A rossz munkahelyi zene megöli a munkakedvet

Számos olyan munkahely van, ahol az alkalmazottak egész napjukat valamilyen zene mellett kell ledolgozzák akkor is, ha idegesíti őket az.

Így ragyog a húsvéti holdkelte Veszprém felett

Így ragyog a húsvéti holdkelte Veszprém felett

A királynék városának tornyai felett narancsos színben mutatkozott meg égi kísérőnk, a kereszténység ünnepének égi szimbólumaként.

National Geographic 2025. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlapNational Geographic 2025. februári címlapNational Geographic 2025. márciusi címlapNational Geographic 2025. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket