Már hat millió éve felegyenesedve járunk?

A kenyai Tugen-hegységben talált leletek szerint őseink hat millió évvel ezelőtt már többnyire két lábra állva közlekedtek.

A kenyai lelet az eddig legidősebbnek tartott őslelet, a Lucy névre keresztelt australopithecus-nál is idősebb. Az 1974-ben, Etiópiában meglelt, mintegy három millió éves Lucyt, mint hiányzó láncszemet emlegették eddig. A jelen felfedezésig ez volt a legősibb, már lábon is (pontosabban lábon és csuklón) járó mozgásra utaló lelet. Genetikai vizsgálatok viszont utaltak már rá, hogy a csimpánz és az ember fejlődése öt-hat millió évvel ezelőtt vált szét.

Árulkodó csontok

A négy évvel ezelőtt a kenyai Lukeino közelében végzett ásatásokon a régészek többek között érintetlen bal combcsontfejet és combcsontnyakat találtak. A combcsontfej a csípőcsont mélyedésébe fekszik, és a felegyenesedett ember testsúlyát közvetíti a lábak felé. A pittsburgy-i Allegheny Kórház Ortopédiai Laboratóriuma által készített CT-felvételek feltárták a körülbelül csimpánzméretű gazda csontjainak belső szerkezetét.

A terhelésnek megfelelően mindannyiunk combnyakán és combfején egymással párhuzamos, illetve bizonyos szöget bezáró csont vastagodások jönnek létre a csont belsejében. A hidak teherviselő szerkezeteihez hasonló elemek hagyományos röntgen vagy CT-képeken jól kivehetők. Ezzel a módszerrel az is megállapítható, hogy egy csont gazdája eredetileg hogyan terhelhette ezeket a végtagokat, azaz felegyenesedve járt-e. A mostani comb-fossziliák esetében a nyak keskenyebb a felső részen, mint az alsó, a combcsont szára felé eső területen, amely a két lábon járó egyedekre jellemző.

A napjainkban élő csimpánzok és gorillák combnyakjainak felső és alsó része egyenlő vastagságú. A mai modern ember esetén a felső rész vastagsága körülbelül egy negyede az alsóénak, a kenyai leleten pedig harmada, azaz a csont egykori tulajdonosa a mai járó majmoknál többet járhatott felegyenesedve.

A felegyenesedés jelentőssége

Mivel az emberré válás folyamatában a két lábon járást és a felegyenesedést kritikus momentumnak tartja a tudomány, – itt vált el a majmok és az ember őseinek útja –, a hat millió évvel ezelőtti járó ős alaposan összezavarja az eddigi tudományos vélekedést.

Darwin szerint a felegyenesedés révén vált szabaddá a két mellső végtag, így kezdetét vette az ezközhasználat. Ez pedig megkövetelte az intelligencia fejlődését, következményesen az emberi faj felemelkedését Így lehet, hogy a felegyenesedett, az eddigi afrikai lmaradványoktól eltérő jellegzetességgel bíró kenyai leletegyüttes az emberi faj kialakulásának hajnalát jelenti.

A felfedezésről a Science című tudományos lap legfrissebb száma számolt be.