Nem a munkahelyen születnek kreatív gondolataink
Az iroda helyett sokkal inkább az ágy az, ahol kreatív gondolataink születnek – állítja egy új felmérés.
Az East of England Development Agency angol kutatóintézet felmérése során megkérdezett nők csupán hat, a férfiaknak pedig 17 százalékuk vélte úgy, hogy kreatív gondolataik elsősorban munkahelyükön születnek. Bár a válaszadók 70 százaléka „gondolkodó” embernek vallotta magát, ötleteit, kreativitását a munkahelyén nem tudta kamatoztatni. Ezzel szemben a válaszadók egyharmada úgy nyilatkozott, hogy agyuk alvás során, ágyban relaxálva kreatívan működik. A kutatóintézet felmérésének eredményei összecsengenek a korábbi tudományos kísérletekkel.
Vizsgálatok ugyanis bizonyították már, hogy az igazán nagy ötleteknek a szieszta, a nyugtató környezet és a mindennapi stressztől mentes pillanatok kedveznek. Nagy gondolatokhoz gyakran új látószögre van szükség. Erre pedig a szunyókálás remek lehetőséget kínál. Alvás során agyunk újra rendezi epizódikus memóriánkat – a helyekről, emberekről szerzett információinkat, élményeinket. Ez az újrakeverés, újrarendezés pedig segít új szempontok szerint megközelíteni a problémát.
Ahhoz, hogy kreativitásunkból főnökeink is érzékeljenek valamit, az angol kutatóintézet szerint ha nem is rögtön az ágyakat kellene visszahozni az irodákba, de mindenképpen kellemes környezetet kell teremteni. Segíthetik a kreativitást a növények, a speciális kreatív szobák kialakítása, valamint oldott hangulatot teremthet, ha az irodában van kéznél étel-ital.
Tudósoknál bevált
Híres tudósokkal kapcsolatban számos anekdota kering, amelyekben a szunyókálás segített egy bonyolult probléma megoldásában.
Az egyik legismertebb Kekulé, a múlt században dolgozó kémikus nevéhez fűződik, aki szénvegyületek szerkezeti képletének megfejtésével foglalkozott, s már fölfedezte azt, hogy a szénatomok képesek egymáshoz kapcsolódva láncokat alkotni.
Egyfajta vegyületet elemezve laborjában azonban semmiképpen nem jött rá annak szerkezetére.
Fáradtan hazatérve, leült a kandalló elé és elszunyókált. Ekkor ismét, ahogy máskor is, táncoló pontocskák jelentek meg szeme előtt, olyan atomfélék, amik hol párba, hol láncba rendeződtek, majd az egyik lánc meghajlott és körré formálódott. Ekkor hirtelen felébredt, s úgy írja, az egész olyan volt, mint egy farkába harapó kígyó. Rájött, hogy a keresett megfejtés az, hogy a szénatomok nemcsak lánccá, hanem körré is képesek alakulni.
Mengyelejev orosz kémikusnak a legenda szerint szintén álmában állt össze a periódusos rendszer.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
