Miért volt régen kevesebb leukémiás gyerek?

A gyermekkori leukémiák gyakoriságának növekedése elsősorban az ötévesnél fiatalabb korcsoportban számottevő, itt a huszadik század második felében több mint ötven százalékkal váltak gyakoribbá a megbetegedések, mint korábban.

A legnagyobb brit gyermekkori leukémiát kutató szervezet, a Children with Leukaemia (Leukémiás Gyermekek) a közelmúltban nemzetközi kongresszust hívott össze Londonban. A találkozón felszólalt Russel Reiter, a Texasi Egyetem Celluláris és Molekuláris Biológiai Intézetének professzora, aki szerint az éjszakai fények, a normál napszaki (cirkadián) ritmust megzavarva, vezetnek leukémia kialakulásához.

Összezavart belső óra

Testünkben a különböző hormonok a nap más és más órájában termelődnek maximális mértékben, a legtöbb hormon rendelkezik egy jellemző időponttal. Korábban is megfigyelték, hogy a napszakok egyensúlyának felborulása – például éjszakai műszak vagy több időzónányi utazás rövid idő alatt – az úgynevezett „belső óra” összezavarása révén a hormontermelés ritmusának változásához vezet. Több tanulmány igazolta például, hogy a tartósan éjszakai műszakban dolgozó nők körében gyakoribb a rosszindulatú emlődaganatok előfordulási aránya.

Reiter professzor szerint a gyermekek környezetében lévő fényforrások – a félelem ellen alkalmazott kislámpák, a szülők szobájából vagy az utcáról beszűrődő fény, stb. – a melanin nevű hormon termelődésének visszaszorítása révén növelik a leukémiák gyakoriságát.

A melanin antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik, azaz a szervezetbe bekerülő, vagy egyes anyagok bomlástermékeként abban termelődő agresszív oxigén-szabadgyökök közömbösítése révén megóvja a DNS-t a károsító, mutációt kiváltó hatásoktól.

A melanin legnagyobb mennyiségben az éjszakai órákban termelődik, és fény hatására csökken a mennyisége. Így a DNS-károsodás esélye is megnő, ezáltal nagyobb valószínűséggel alakul ki leukémia.

Mágneses mezők

Reiter professzor úgy véli, az éjszakai fényforrások mágneses mezők létrehozása révén csökkentik a melanin szintjét. A mágneses mezőkről már korábban igazolták, hogy a melaninképződés ellenében hatnak.

A londoni kongresszuson számos egyéb lehetséges kóroki tényezőről is szó esett, így például a gyermekkori étkezési szokásokról, a terhesség során szedett gyógyszerekről, a környezeti károsító hatások széles skálájáról. Ezek között az éjszakai fények szerepe is olyan felvetés, melynek igazolására számos további kutatás szükséges.