Nem tudja a jobb fül, mit csinál a bal

Már régóta ismeretes, hogy az agy két féltekéje különböző módon dolgozza fel a hangokat. A bal félteke hallómezeje elsősorban a beszéd és egyéb gyorsan változó hangjelenségek dekódolását végzi, míg a jobb féltekében a hangszín és a zene feldolgozása zajlik. Az idegpályák kereszteződése miatt a bal agyfélteke a test jobb oldalával, míg a jobb félteke a bal testféllel áll kapcsolatban.

Korábbi kutatások már vizsgálták, milyen sejtes és molekuláris mechanizmusok állnak a két félteke eltérő működésének hátterében. Eddig azonban a tudományos közvélemény abból indult ki, hogy csak az agyban kezdődik a különböző jellegű hangok feldolgozásának különbözősége.

Yvonne Sininger, a Kalifornia Egyetem David Geffen Orvostudományi Karának professzora és Barbara Cone-Wesson, az Arizona Egyetem docense most a belső fül külső szőrsejtjeinek erősítő funkcióját vizsgálta.

Miniatűr erősítők

Amikor egy hangot hallunk, ezek a belső fülben elhelyezkedő apró sejtek összehúzódnak és kitágulnak, ezáltal felerősítik a rezgéseket. A belső szőrsejtek pedig a rezgéseket továbbítják az idegek felé, melyek az agyba juttatják az információt, ahol megtörténik a jel dekódolása. A külső szőrsejtek által felerősített rezgések a külső fül felé is továbbítódnak, ezt a jelenséget otoakusztikus emissziónak nevezik.

A két kutató hat éven keresztül vizsgálta újszülötteknél a fülek működését oly módon, hogy a külső hallójáratukba egy szerkezetet helyeztek, ami hangot bocsátott ki, valamint mérte az otoakusztikus emissziót. Ez a vizsgálat egyébként a mindennapi fül-orr-gégészeti diagnosztikában is használatos. Összesen több mint háromezer újszülöttet vizsgáltak meg. Először gyors kattogásokat, majd elnyújtott hangokat közöltek mindkét füllel.

Keresztezett fülek

Azt tapasztalták, hogy a bal fül nagyobb mértékben erősítette fel a zenei jellegű rezgéseket, míg a jobb fülben a beszédhez hasonlóan gyorsan változó hangok felerősítése került előtérbe. Ez megfelel az agypályák kereszteződésének, hiszen a jobb fül a bal agyféltekével, a bal fül pedig a jobbal áll közvetlen összeköttetésben.

Az eredmények tehát arra utalnak, hogy a hangok feldolgozása már a fülben megkezdődik, és a két fül között funkcionális eltérés van. Korábbi vizsgálatok is alátámasztják ezt a feltevést. Kimutatták például, hogy azok a gyerekek, akiknek a jobb füle károsodott, rosszabbul teljesítenek az iskolában, mint azok, akiknek a bal fülével van gond.

A kutatók további vizsgálatokat terveznek. Választ szeretnének találni egy sor kérdésre, így arra, hogy a fül és az agy összehangoltan vagy egymástól függetlenül végzi-e a hangok feldolgozását; miképpen érinti az egyoldali hallásvesztés ezt a folyamatot; és van-e különbség a jobb és bal fül károsodása között a hangok feldolgozása terén?