Igazolták, hogy a koffein függőséget okoz

Igazolták, hogy a koffein rendszeres alkalmazása függőséget okoz. Az elvonási tünetek között találjuk többek között a fejfájást, a fáradtságérzetet, a levert hangulatot valamint az ingerlékenységet.
A koffein a világ legszélesebb körben elterjedt serkentőszere – olcsó, legális, könnyen hozzáférhető. Világszerte a felnőttek 80-90 százaléka fogyasztja rendszeresen. Észak-Amerikában a koffeint fogyasztók átlagos napi bevitele 280 milligramm, ami egy-két bögre kávénak illetve három-öt palack kólának felel meg. Néhány európai országban a becslések alapján még ennél is nagyobb az átlagos koffeinfogyasztás.
Az amerikai Johns Hopkins Kórház (Baltimore) kutatói számos tanulmány áttekintése alapján megállapították, hogy a koffein rendszeres alkalmazása függőséget okoz, és azonosították az elvonási tüneteket is.
Roland Griffith, a pszichiátria és idegtudományok professzora és munkatársa, Laura Juliano összesen 57 kísérletes tanulmányt és 9 kérdőíves vizsgálatot tekintett át a koffein témakörben, majd kiértékelték ezek eredményeit.
Megfigyelésük szerint a koffeinelvonási tünetek öt csoportba sorolhatók: fejfájás, fáradtságérzet, levert hangulat depressziós tünetekkel és ingerlékenységgel, koncentrálási nehézség valamint súlyos esetben influenza-szerű tünetek hányással és izomfájdalommal.
Egy csésze is elég
A kísérletes tanulmányokban koffeinelvonás esetén a vizsgált személyek 50 százaléka tapasztalt fejfájást, 13 százalékuk pedig klinikailag szignifikáns pszichés tüneteket és funkcionális állapotromlást élt át – melyek a mindennapi munka elvégzését is lehetetlenné tették.
A tünetek a legutolsó koffeinbevitel után 12-24 órával jelentkeztek, intenzitásuk az első és második napon volt a legnagyobb, és összesen kettő-kilenc napig húzódtak el. A tünetek súlyossága általánosságban arányban állt a napi koffeinbevitel mértékével, de már napi 100 mg koffein, azaz egy csésze kávé elfogyasztása is függőséget hozott létre.
A két kutató munkájának nyomán a koffeinelvonás bekerülhet a Pszichiátriai Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvébe az elvonási szindrómák közé. Munkájukból látható, hogy sokszor hasznos eredmények érhetők el mások tanulmányainak áttekintésével, nagyszámú vizsgálat eredményeinek kiértékelésével is.