Komoly koponyaműtétek már a középkorban
Írásos dokumentumok tanúskodnak róla, hogy a koponyalékelést a görög és római birodalom területén alkalmazták fejsérülések kezelésére, angolszász írások azonban nem tesznek említést ilyesmiről. Most feltárt leletek azonban bizonyítják, hogy a középkor gyógyítói angol földön is végeztek bonyolult koponyaműtéteket.
Az Angol Nemzeti Örökség munkatársai Yorkshire tartományban, egy Wharram Percy nevű faluban végeztek ásatásokat. A ma teljesen kihalt falucska hajdan virágzó közösségnek adott otthont, majd a Fekete Halál járványa, azaz a pestis pusztítása után teljesen elhagyatottá vált.
A faluban a régészek többek között egy olyan koponyát találtak, amelyen sebészi beavatkozás nyoma látszik. A lelet nagy valószínűséggel egy 40 éves korában elhunyt parasztember földi maradványa, aki valamikor i.sz. 960 és 1100 között élt.
A koponyát tompa tárggyal megütötték, ami súlyos beszakadásos törést eredményezett a fej bal oldalán. Ezt követően valószínűleg kimetszették a hajas fejbőr egy 9-10 cm oldalhosszúságú, négyszögletes darabját, majd kiemelték a beszakadt csontdarabokat. Így jelentősen csökkent az agyra gyakorolt nyomás. Ez az eljárás nagyon emlékeztet a ma is alkalmazott koponyalékelésre.
Írásos dokumentumok tanúskodnak arról, hogy a koponyalékelést a Görög és Római Birodalom területén alkalmazták fejsérülések kezelésére, az angolszász írások azonban nem tettek említést ilyesmiről. A felismerés tehát egyedülálló jelentőségű.
Wharram Percy
Az ásatás során mintegy 700 csontváz került elő. A koponyasérült férfi csontjainak állapotából – alultápláltság, betegségek nyomai és visszamaradt fejlődés – és a temetés módjából az valószínűsíthető, hogy egyszerű parasztember volt.
Felmerül tehát a kérdés: hogyan lehetséges, hogy egy magafajta nincstelenen sebészi beavatkozást hajtottak végre, ami a középkorban gazdagok kiváltsága volt? A választ nem tudjuk. Elképzelhető, hogy egy vándorgyógyító járt a faluban, és hírverés, mutatvány gyanánt végezte el a sérült férfin a műtétet.
A régészek más koponyákon is megfigyelték a lékelés nyomait, azonban ezeken törés nem mutatkozott. Ez alátámasztja azt a feltevést, hogy egyéb állapotokban, főleg elmebetegségekben is alkalmazhatták az eljárást.
Így keletkezik a sztatikus elektromosság
Több mint két és félezer éves rejtély megoldását találták meg, kiderült, miként is jön létre a tárgyak összedörzsölése hatására a sztatikus elektromosság.
Így csökkenthetjük az ülő életmód káros hatásait
Életünk igen jelentős részét székhez kötve töltjük, ez pedig rendkívül egészségtelen, és sok betegséghez hozzájárul.
Az erkölcsi értékrendünk is változik az évszakokkal
Az évszakok változásai az emberben is mérhető változásokkal járnak, és távolról sem csak a hangulatban.
Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról
A vírusok eredetét nem ismerjük, három felvetés is létezik a kialakulásukkal kapcsolatban.
Egyre sósabbá válik a Balaton
Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a tó élővilága.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
