Magyar származású tudós a kémiai Nobel-díjasok között

“A három tudós még a 80-as években fedezte fel a sejtek egyik legfontosabb ciklikus folyamatát, a fehérjék lebontásának szabályozását, amelynek köszönhetően ma már molekuláris szinten megérthetjük, miként ellenőriznek a sejtek központi folyamatokat az emberi szervezetben” – áll az indoklásban.

A proteinek lebontási folyamata “irányítja” többek között a sejtosztódást, ellenőrzi az új fehérjék minőségét és az immunrendszer nagy részét. Ez az eredmény előrevitte az orvosi kutatásokat olyan súlyos betegségek esetében, mint az agydaganat.

A 67 esztendős Avram Hershko Magyarországon, Karcagon született 1937-ben és 1950-ben vándorolt ki Izraelbe. Az 57 éves Aaron Ciechanover a haifai Rappaport intézet kutatója, míg a 78 éves Rose a kaliforniai Irvine Egyetem orvosi kollégiuma fiziológiai és biofizikai osztályának szakértője.

Karcag büszkesége

Avram Hershko 1937-ben Ferenc néven született a nagykun városban, és 1947-ben tízévesen vándorolt ki szüleivel Izraelbe – mondta el az MTI-nek a fehérjék lebontásának szabályzását tudóstársaival felfedező kutatóról egyik Karcagon élő unokatestvére, Herskó Gyula.

Jelenleg is áll az lakóház, ahol Ferenc kisgyermekként töltött néhány évet, majd a család felköltözött Budapestre, és onnan pedig továbbmentek Izraelbe – tette hozzá az unokatestvér, aki a helyi kórház szülész-nőgyógyásza. Mint elmondta, immár Nobel-díjas rokona Izraelben szerzett diplomát, és Haifában a Rhambam kórházban dolgozik.

Avram és Herskó Gyula családja a rendszerváltás után találkozott először, korábban mindkettőjük édesapja – két testvér – ápolta a rokoni kapcsolatokat. Hozzátette: a kutató inkább őket hívja Izraelbe, “a rossz emlékek miatt nem nagyon szeret Magyarországra jönni”.

Herskó Gyula elmondta még, hogy Nobel-díjas unokatestvérének három fia van, és közülük a legkisebb másodéves hallgató a budapesti orvostudományi egyetemen.

Avram Hersko személyében “megvan első Nobel-díjasunk, ami nem mindennapi esemény egy magyarországi középváros életében” – nyilatkozta Fazekas Sándor polgármester. Az önkormányzat hamarosan megtalálja a módját annak, miként tudja majd köszönteni a Karcag nevét öregbítő tudóst.

Rosinger Oszkár, a karcagi zsidó hitközség vezetője – aki a Herskó família több tagját is ismeri – arra emlékezett, hogy 1944-ben még kilencszáz-ezer között volt a városban élő zsidók száma, aztán a deportálás, illetve az 1950-es években történt kivándorlások miatt számuk “minimálisra zsugorodott”. Zsinagógájuk emléktáblája több mint négyszáz zsidó mártír nevét őrzi, de ma mindössze öt zsidó család él a nagykun településen.