Kocka baktériumok és a földönkívüli élet
Első alkalommal tenyésztettek laboratóriumi körülmények között szögletes baktériumokat. A sókedvelő mikróbák vizsgálatával közelebb kerülhetünk a szélsőséges körülmények között is megjelenő élet titkaihoz, így a földönkívüli élet mikéntjéhez is.
A szokatlan alakú, kockaszerű baktériumok már negyed évszázada ismertek, azonban most sikerül először őket laboratóriumi körülmények között is kitenyészteni. Ez azért figyelemreméltó eredmény, mert az extrém viszonyok között élő baktériumok optimális életkörülményeit most először sikerült megfelelő módon modellezni kutatóknak, így megnyílhat az út az eddig csak a természetben vizsgált különleges élőlények speciális életképességének megértéséhez.
A Vörös-tenger közelében, egy magas sótartalmú élőhelyen, 1980-ban izolálták ezeket az élőlényeket először. Azóta próbálkoztak mikrobiológusok a különleges baktérium tenyésztésével – mindezidáig sikertelenül.
A baktérium csupán 0.15 mikrométer átmérőjű, leginkább postai bélyegre emlékeztető formát ölt: négyszögletű és vékony. A mikróbák laboratóriumi tenyésztésével tiszta baktérium-populációt hoztak létre most a kutatók, ezáltal nincs szükség folyamatosan a természetből nyerni a mintákat.
Sós étrend
A tenyésztési trükk igen egyszerű volt – ismét igazolódott, hogy néha a kevesebb több. Tápanyagokban szegény tápon ugyanis a többi baktérium nem növekszik, míg az ilyen szempontból tág tűrésű „bélyeg-mikrobák” képesek szaporodni. A kultúrához magas sótartalmú oldatot is kell keverni; legalább 18 százaléknyi, egy túlsózott, az ehetőség határát súroló marhapörkölt sózottságához hasonló, oldatot hoztak létre, amiben a sókedvelő baktériumokon kívül már csak igen kevés földi organizmus érzi magát jól.
Az egyedülálló körülmények ellenére a kutatóknak türelemmel is alaposan fel kellett vértezniük magukat: több mint két és fél év szakadatlan munkája hozta meg a várt eredményeket. A hosszú idő a baktériumok viszonylag lassú szaporodásának is köszönhető, hiszen míg például az emberi emésztőtraktusban élő Escherichia coli 20 percenként osztódik, addig ez az extrém mikróbák esetében egy-két napot is igénybe vesz.
Most, hogy sikerült izolálni a tiszta tenyészetet, a taxonómusok megkezdték a faj rendszerbesorolását, a felfedező, Anthony Walsby tiszteletére Haloquadratum walsbyi névre keresztelve a parányi élőlényt. További vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére még, hogy vajon mennyire homogén populációt takar a most izolált csoport, vannak-e alfajok.
Az élőlények nemcsak a magas nátrium-klorid koncentrációt, hanem a magas magnézium-klorid tartalmat is jól tűrik, így a kutatók reményei szerint jó modellrendszerként fognak szolgálni a földönkívüli élet lehetőségeinek laboratóriumi vizsgálatában.
Atomrobbanással lehetne eltéríteni egy kisbolygót
Soha korábban nem végeztek olyan kísérletet, amelyben egy kisbolygót nukleáris erővel próbáltak volna kitéríteni a Föld felé tartó útján.
Zivatarok gamma-sugarait vizsgálta a NASA
A gamma-sugarak forrásait általában a világűrben keressük, holott a Földön is előfordulnak.
Az aranyhörcsög rejtheti a hibernáció titkát
A sokak számára cuki házikedvenc szíriai aranyhörcsög ezúttal nem puszta cukiságával, hanem számos orvosi-élettani probléma megoldásával segíthet minket.
Több ezer éves települést találtak Horvátországban
A maradványok különböző történelmi korszakokból származnak.
Barátja vagy ellensége a mesterséges intelligencia a kreatív szakmának?
Képzeljünk el egy olyan jövőt, ahol a kreatív szakemberek munkáját a mesterséges intelligencia támogatja és inspirálja. Ez a jövőkép mára valósággá vált, és a hatása máris érezhető.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
