A nyelvtanulás “izmosítja” az agyat
Brit és olasz kutatók összehasonlították idegen nyelvet beszélő és egynyelvű emberek agyszerkezetét. Azt tapasztalták, hogy a nyelvtanulás hatására a szürkeállomány megnő.
A University College London és a római Fondazione Santa Lucia kutatói összesen 105 ember agyi denzitását vizsgálták képalkotó eljárással.
A vizsgált személyek közül 25-en csak az anyanyelvüket beszélték, 25-en tanultak egy második európai nyelvet ötéves koruk előtt, 33-an pedig 10 és 15 éves koruk között. Ezeknek az alanyoknak angol volt az anyanyelvük. A vizsgálatban részt vett 22 olasz anyanyelvű alany is, akik 2 és 34 éves koruk között tanultak meg angolul.
A felvételekről kiderült, hogy a kétnyelvű alanyok agyának bal alsó fali lebenyi kéregállománya fejlettebb, nagyobb méretű, mint azoké, akik nem beszélnek idegen nyelvet. Azoknál, akik kisgyermekkorukban sajátították el a második nyelvet, ez a hatás még kifejezettebb volt.
Az agykérget alkotó szürkeállomány tartalmazza az agysejteket, neuronokat. Több korábbi tanulmány kimutatta a szürkeállomány mérete (vagy denzitása) és az intellektus összefüggését, különösen a nyelv, az emlékezet és a figyelem terén. Az agykéreg plasztikus, azaz serkentő impulzusok hatására változik szerkezete, mérete, hasonlóan ahhoz, ami az izmokkal történik edzés hatására.
A kutatás eredményei tehát arra utalnak, hogy a nyelvtanulás hatására változik, fejlődik az agy szerkezete.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
