A nyelvtanulás “izmosítja” az agyat
Brit és olasz kutatók összehasonlították idegen nyelvet beszélő és egynyelvű emberek agyszerkezetét. Azt tapasztalták, hogy a nyelvtanulás hatására a szürkeállomány megnő.
A University College London és a római Fondazione Santa Lucia kutatói összesen 105 ember agyi denzitását vizsgálták képalkotó eljárással.
A vizsgált személyek közül 25-en csak az anyanyelvüket beszélték, 25-en tanultak egy második európai nyelvet ötéves koruk előtt, 33-an pedig 10 és 15 éves koruk között. Ezeknek az alanyoknak angol volt az anyanyelvük. A vizsgálatban részt vett 22 olasz anyanyelvű alany is, akik 2 és 34 éves koruk között tanultak meg angolul.
A felvételekről kiderült, hogy a kétnyelvű alanyok agyának bal alsó fali lebenyi kéregállománya fejlettebb, nagyobb méretű, mint azoké, akik nem beszélnek idegen nyelvet. Azoknál, akik kisgyermekkorukban sajátították el a második nyelvet, ez a hatás még kifejezettebb volt.
Az agykérget alkotó szürkeállomány tartalmazza az agysejteket, neuronokat. Több korábbi tanulmány kimutatta a szürkeállomány mérete (vagy denzitása) és az intellektus összefüggését, különösen a nyelv, az emlékezet és a figyelem terén. Az agykéreg plasztikus, azaz serkentő impulzusok hatására változik szerkezete, mérete, hasonlóan ahhoz, ami az izmokkal történik edzés hatására.
A kutatás eredményei tehát arra utalnak, hogy a nyelvtanulás hatására változik, fejlődik az agy szerkezete.
Négy év múlva indulhat először a SpaceX a Marsra
A SpaceX alapítója és vezérigazgatója, Elon Musk hajlamos túlzásokba esni, a Starship nevű űrhajórendszer fejlesztése ugyanakkor valóban jól halad.
Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél
Az észlelések számának csökkenése nem feltétlenül negatívum, hiszen a halászhajók kiszorulásának következménye is lehet.
Így változik a kutyák személyisége az életük során
A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben.
Egy kardfogú macska genetikai elemzése
A mamutok és az óriáslajhárok mellett a kardfogú macskák a pleisztocén legismertebb állatai.
Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust
Az eddigi tudományos ismeretek alapján az élelmiszerek és azok csomagolóanyagai nem játszanak szerepet a koronavírus terjedésében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
