A nyelvtanulás “izmosítja” az agyat
Brit és olasz kutatók összehasonlították idegen nyelvet beszélő és egynyelvű emberek agyszerkezetét. Azt tapasztalták, hogy a nyelvtanulás hatására a szürkeállomány megnő.
A University College London és a római Fondazione Santa Lucia kutatói összesen 105 ember agyi denzitását vizsgálták képalkotó eljárással.
A vizsgált személyek közül 25-en csak az anyanyelvüket beszélték, 25-en tanultak egy második európai nyelvet ötéves koruk előtt, 33-an pedig 10 és 15 éves koruk között. Ezeknek az alanyoknak angol volt az anyanyelvük. A vizsgálatban részt vett 22 olasz anyanyelvű alany is, akik 2 és 34 éves koruk között tanultak meg angolul.
A felvételekről kiderült, hogy a kétnyelvű alanyok agyának bal alsó fali lebenyi kéregállománya fejlettebb, nagyobb méretű, mint azoké, akik nem beszélnek idegen nyelvet. Azoknál, akik kisgyermekkorukban sajátították el a második nyelvet, ez a hatás még kifejezettebb volt.
Az agykérget alkotó szürkeállomány tartalmazza az agysejteket, neuronokat. Több korábbi tanulmány kimutatta a szürkeállomány mérete (vagy denzitása) és az intellektus összefüggését, különösen a nyelv, az emlékezet és a figyelem terén. Az agykéreg plasztikus, azaz serkentő impulzusok hatására változik szerkezete, mérete, hasonlóan ahhoz, ami az izmokkal történik edzés hatására.
A kutatás eredményei tehát arra utalnak, hogy a nyelvtanulás hatására változik, fejlődik az agy szerkezete.
Áthelyeződik az esőerdők öve a klímaváltozással
Az előrejelzés szerint 2100-ra a biodiverzitást és az élelmiszer-biztonságot is befolyásolja majd az Egyenlítővel nagyjából egy sávban lévő trópusi esőerdők övezetét érintő változás.
Felmérték, milyen mély lehet a Titan legnagyobb tengere
A Szaturnusz legnagyobb holdjának sárgás atmoszférája alatt rejlik a Kraken Mare nevű metántó.
Botanikusok elkészítik a gigantikus dögszagú virágok családfáját
A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.
Tovább élhettek a mamutok Yukon területén, mint hittük
A korábbi, csontmaradványokon alapuló adatok szerint a jégkori óriások kb.12 ezer éve pusztultak ki Yukon területéről.
Tízezrek életét menthetnénk meg a tiszta levegővel
Európa városaiban még mindig nagyon komoly problémát okoz a légszennyezés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
