Mennyi idő kell egy világjárvány kitöréséhez?
Német kutatók a fertőző betegségek világjárvánnyá történő átalakulását modellezték. A modell az elmúlt évek rettegett járványának, a SARS-nak a terjedésével kapcsolatban bámulatosan precíznek bizonyult.
Hogy milyen veszélyeket rejt a globalizáció, ha korábban nem is, 2003 tavaszán az orvosok világszerte megtapasztalhatták. Az atípusos tűdőgyulladás szélsebesen száguldott végig bolygónkon.
A WHO-vizsgálata szerint a SARS első hulláma 2002 novemberében a dél-kínai Guangdong tartományból indult el. Alig néhány hét alatt fertőzötteket regisztráltak Hongkongtól kezdve, Szingapúron át, egészen Kanadáig. Még Alaszka, Dél-Afrika és Ausztrália sem maradt ki belőle. A halálos áldozatok száma meghaladta a 700-at, a fertőzötteké pedig a 8000-et.
Légi közlekedéssel terjed
A járványok terjedését előrejelző, korábbi matematikai modellek a SARS-kitörésekor egytől-egyig csődöt mondtak. A német Max Planck Intézet és az amerikai Kaliforniai Egyetem kutatói ezért most új modellel rukkoltak elő. A modell szerint a járványok terjedési sebessége döntően a kitörési hely légi kapcsolataitól függ.
Amikor a kutatók modelljüket ráillesztették a SARS-járvány terjedésére, bámulatos egyezést kaptak. A modellről a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos szaklapban számolnak be.
A kutatócsoport szerint a járványok tovaterjedése megakadályozható lenne a légi közlekedés nagy csomópontjainak lezárásával. Ugyanis függetlenül attól, hol tör ki a járvány, az, hogy világjárvánnyá válik a nagy légi közlekedési központoknak, – Londonnak, New Yorknak vagy Frankfurtnak –, ”köszönhető”. Nem az számít, hogy hány ember fordul meg egy repülőtéren, hanem hogy hány célponttal van összekötve az adott reptér.
A pestis még évekig terjedt
A XIV. században még három évbe telt, mire Szicíliából Közép-Európán át Norvégiáig terjedt a pestis. Ma viszont néhány nap alatt tízezer kilométereket repülhetünk, és így a világ bármely táján fertőzhetünk. Ennek következtében a járványok korábbi, hullámfrontszerű terjedését leíró modellek, ma már hasznavehetetlenek.
A német és amerikai kutatókból álló kutatócsoport modelljében a világ 500 legnagyobb repterének, hetente több mint kétmillió járata alapján kalkulálta a járványok terjedését. A modell a teljes polgári repülés 95 százalékát lefedi. Hogy milyen gyorsan terjed tova egy fertőző betegség, függ attól, hogy a keletkezési helye mennyire frekventált, mekkorák a gyógyulási esélyek, és milyen magas a halálozási ráta.
Modell (fent) és valóság (lent) a SARS terjedésekor – a megbetegedések száma 2003 májusában
A világ virológusai többször is kifejezték aggodalmukat, hogy az Ázsiában jelenleg is tomboló madárinfluenza emberi influenzavírussal kombinálódva emberek millióinak halálát okozhatja. Egy ilyen járvány kitörése amerikai számítások szerint csak az USA-ban 207 ezer halálos áldozattal járna, a költségek pedig 60-160 milliárd dollárra tehetők.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
