Déltájban csökken a tüdő teljesítménye

Szinte minden élettani folyamat cirkadián, azaz a napszakokkal változó ritmust mutat. Ennek legkézenfekvőbb példája az alvás-ébrenlét, de a növekedést, anyagcserét és az immunrendszert befolyásoló hormonok esetén is meghatározható, hogy a nap mely órájában vannak jelen legnagyobb, illetve legkisebb mennyiségben a vérben.

A különböző egészségügyi problémák is jellemzően a nap egy adott szakában jelentkeznek. A szívinfarktus leggyakrabban reggel, míg az asztmás rohamok éjszaka-hajnalban lépnek fel.

Dr. Boris Medarov, a New Yorki Long Island Zsidó Gyógyközpont orvosa (aki diplomáját Budapesten szerezte), mintegy 4800 személy tüdőkapacitását tanulmányozta reggel 8 és délután 5 óra között, és a kapott eredményt a mérési időpont függvényében ábrázolta.

Eredményei szerint a tüdő működése dél körül erősen csökken, mielőtt késő délután elérné csúcsteljesítményét. A számadatok 15-20 százalékos különbséget igazolnak a déli és délutáni tüdőkapacitás között. Egészséges, erős tüdejű emberek ezt meg sem érzik.

Gyógyszer délben, torna délután

A szerző nem döntötte meg a korábbi tanulmányok eredményeit, melyek szerint a tüdőműködés mélypontja hajnalban van, hiszen méréseit kizárólag napközben, munkaidőben végezte. Nem ad választ arra a kérdésre sem, hogy asztmás betegeknél is jelentősen csökken-e a tüdőkapacitás dél körül, mivel eredményeit nem osztályozta betegségcsoportok szerint.

Ez utóbbi kérdés azért érdekes, mert az asztmás rohamok hajnali négy és hat óra között tetőznek, amikor a korábbi vizsgálatok eredménye szerint a legrenyhébb a tüdő működése. Az új megfigyelések szerint tehát déltájban is fokozódnia kellene a rohamok számának.

Medarov úgy véli, eredményei alapján változtatni lehetne a tüdőbetegek gyógyszerelésének időzítésén, ezáltal csökkenteni a szervezetükbe vitt gyógyszer mennyiségét, ha gyógyszereiket kevéssel dél előtt vennék be. Testmozgás céljára pedig a késő délutáni időpontokat lehetne javasolni, hiszen ilyenkor a legkisebb a rosszullét esélye.