Önemésztő újszülöttek
Egy japán kutatás eredményei szerint az újszülött emlősök – így az ember is – a születésüket közvetlenül követő időszakot saját sejtjeik részleges lebontásával és megemésztésével vészelik át.
A tokiói Metropolitan Intézet kutatói újszülött egereket tanulmányoztak. Megfigyelték, hogy közvetlenül a születés után megkezdődik náluk az autofágia folyamata, és ez órákon keresztül fennmarad.
Autofágiának nevezzük azt a jelenséget, amikor a sejt saját alkotóelemeit bontja le. Ilyenkor apró hólyagocskák keletkeznek a sejt belsejében, melyekben bontóenzimek találhatók a bekerült anyag emésztésére. E hólyagokat autofagoszómáknak nevezzük. A kutatók ezeket az autofagoszómákat tették láthatóvá fluoreszkáló festéssel, így nyomon tudták követni azok aktivitását.
Azt tapasztalták, hogy azok az egerek, melyek genetikai manipuláció következtében képtelenek voltak autofagoszómák létrehozására, a születésük után egy napon belül elpusztultak. A kutatók úgy vélik, hogy a méhen kívüli élet első időszakában az autofágia rendkívül fontos az aminosavak termeléséhez. Az aminosavak energiaforrásként és a fehérjék építőelemeiként funkcionálnak. Megfigyelték, hogy a születés után egy napon belül elhullott egerekben nagyon alacsony volt az aminosavak szintje.
A kutatás vezetője, dr. Noboru Mizushima szerint ez a mechanizmus minden emlősállatnál – így az embernél is – valószínűsíthető. A születés következtében ugyanis megszűnik számukra a méhlepény által biztosított bőséges és folyamatos ellátás, amit szervezetük éhezésként él meg.
Óriás részecskegyorsító a Holdon?
Érdekes elképzelés a Holdon építendő részecskegyorsító és ütköztető, amelyet a jövő század részecskefizikusai használhatnának.
Kiszámolták, mennyi a SARS-COV-2 vírusok össztömege bolygónkon
Az életünket második éve befolyásoló járványt meglepően kis össztömegű vírus hozza létre.
420 millió éves növényi maradványokat találtak
A felfedezés segíthet jobban megérteni, hogy miként hódították meg a növények a szárazföldeket.
Csökkent a talajközeli ózon mennyisége
A talajközeli ózon káros hatású, a csökkentése kívánatos cél.
Az inváziós növények sikerének háttere
Hazai ökológus is részt vett abban a nemzetközi kutatásában, mely azt vizsgálta, hogy az inváziós képesség alapján hogyan csoportosíthatók a fajok, és milyen tényezők határozzák meg az idegenhonos fajok terjedésének sikerét Európában.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
