Önemésztő újszülöttek
Egy japán kutatás eredményei szerint az újszülött emlősök – így az ember is – a születésüket közvetlenül követő időszakot saját sejtjeik részleges lebontásával és megemésztésével vészelik át.
A tokiói Metropolitan Intézet kutatói újszülött egereket tanulmányoztak. Megfigyelték, hogy közvetlenül a születés után megkezdődik náluk az autofágia folyamata, és ez órákon keresztül fennmarad.
Autofágiának nevezzük azt a jelenséget, amikor a sejt saját alkotóelemeit bontja le. Ilyenkor apró hólyagocskák keletkeznek a sejt belsejében, melyekben bontóenzimek találhatók a bekerült anyag emésztésére. E hólyagokat autofagoszómáknak nevezzük. A kutatók ezeket az autofagoszómákat tették láthatóvá fluoreszkáló festéssel, így nyomon tudták követni azok aktivitását.
Azt tapasztalták, hogy azok az egerek, melyek genetikai manipuláció következtében képtelenek voltak autofagoszómák létrehozására, a születésük után egy napon belül elpusztultak. A kutatók úgy vélik, hogy a méhen kívüli élet első időszakában az autofágia rendkívül fontos az aminosavak termeléséhez. Az aminosavak energiaforrásként és a fehérjék építőelemeiként funkcionálnak. Megfigyelték, hogy a születés után egy napon belül elhullott egerekben nagyon alacsony volt az aminosavak szintje.
A kutatás vezetője, dr. Noboru Mizushima szerint ez a mechanizmus minden emlősállatnál – így az embernél is – valószínűsíthető. A születés következtében ugyanis megszűnik számukra a méhlepény által biztosított bőséges és folyamatos ellátás, amit szervezetük éhezésként él meg.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
