Elképesztő kísérletek komoly tudósoktól

Az alábbi kísérletek mind azt sugallják, kísérletezni érdemes, jusson bármi őrültség is az eszünkbe. Lehet, hogy sok kudarc ér bennünket, de ezek nélkül az a néhány brilliáns eredmény sem születik meg, amely a tudomány szekerét előre lendítheti.

A lélek súlya

A filozófusok évszázadokon keresztül vitatkoztak arról, hogy vajon a lélek anyagi szubsztancia-e, melynek mérhető fizikai tulajdonségai vannak, avagy egészen más természetű. Az 1990-es évek elején egy Duncan MacDougall nevű amerikai doktor egészen sajátos felvetéssel próbált véget vetni a vitatott kérdésnek: úgy döntött megméri, hogy a léleknek mekkor a súlya.

Ehhez – kissé bizarr módon – tuberkulózisban szenvedő betegeinek végóráit használta fel. Megmérte őket nem sokkal haláluk előtt, majd közvetlenül a halál beálltával. Talán maga számára is meglepő eredményre jutott: hat betegből négynél átlagosan 21 gramm súlycsökkenés volt megfigyelhető közvetlenül a halál beálltával. A kísérlet elvileg sikerült, megfelelő filozófiai elmélettel párosítva pedig akár bizonyosságnak is számíthatna, a tudósok azonban továbbra is kételkednek a lélek anyagi mivoltában.

Lebegő békák

A Bristoli Egyetem fizikusa, Michael Berry, aki kutatásáért IgNobel-díjat is kapott, egy holland kollégájával együtt arra a megállapítsára jutott, hogy testeket mágneses erő révén szabadon lebegő állapotba lehet hozni, azaz a mágneses mezők befolyásolása révén legyőzhető a gravitáció.

Volt értelme kísérletezni előbb egy játékbékával, majd egy élő békával? Nos, az utókor minden bizonnyal azt fogja mondani, hogy igen. 150 évvel ezelőtt még meg voltak győződve arról, hogy a gravitációs illetve a mágneses erőket képtelenség úgy egyensúlyban tartani, hogy azzal testek szabad lebegését idézzük elő. Elméletben már sokan kétségbe vonták ennek a tézisnek az igazságát, de kísérletekkel sokáig senki sem bizonyította, hogy igenis kijátszhatóak egymással szemben a gravitációs és mágneses erők.

Michael Berry és Andrey Geim azonban kísérletekkel is bizonyította a tézist. Előbb egy fémből készül béka, majd pedig egy élő béka alá „varázsoltak” olyan mágneses mezőt, mely révén a békák szabadon lebegtek.

A tehenek és a globális felmelegedés

A tudósnak kétségkívül szenvedélye a számolás, gyakran azonban ez már extrém formákat ölthet. Einstein kiszámolta, hogy mekkora időveszteség éri egész élete során azzal, hogy minden nap zoknit kell húznia illetve levetnie, ezért úgy döntött, hogy zokni nélkül jár.

Első pillanatban képtelenségnek tűnik, számítások után azonban ugyancsak meglepő az eredmény: a tehenek emésztése során keletkező bélgázok igen komolyan befolyásolják a globális felmelegedést.

Nemrégiben ausztrál tudósok kiszámolták, hogy élete során egy tehén milyen mennyiségű káros anyagot bocsát emésztése révén a légkörbe, és ugyancsak meglepő eredményre jutottak: megállapították, hogy a világ összes tehene együttesen nagyban befolyásolja a második legfontosabb üvegházhatású gáz, a metán légkörben megtalálható mennyiségét. Most már ausztrál tudósok azon gondolkoznak, hogyan csökkenthető a tehenek bélgázkibocsájtásának összmennyisége.

Koponyalékelés és villámbegyűjtés

1752-ben, még mielőtt Benjamin Franklin feltalálta volna a villámhárítót, egy Thomas francois D’Alibard nevezetű francia úriember úgy döntött, hogy egy borosüvegbe begyűjti a villámot.

Addig senki nem hitte, hogy a villám elektromos természetű, viszont D’Alibard kísérlete részben meggyőzte a tudósokat. Egy 15 méteres szuronyt tartva a kezében, D’Alibard kiállt a viharban egy fából készült lap tetejére, majd a szurony egyik végét az égnek tartva, másikat pedig egy fém lappal kívülről és belülről bevont üveghez tartva valóban sikerült begyűjtenie a villámot, és annak eletromos természetét igazolnia.

Villámbegyűjtés

Szintén képetlen ötletnek hangzik, bár már az ókori egyiptomiak is alkalmazták, az embernek önmagán végzett koponyalékelését. A hatvanas éve közepén azonban az amerikai Joey Mellen és Amanda Feilding kipróbálta magán az eljárást – és legnagyobb meglepetésükre sikerült. A lékelést követően megszűnt bennük az a feszültség, megkönnyebbültek és felszabadultak – saját állításuk szerint.

Jótékony hatású viagra

Végezetül még meglepő eredményt hozott őrült ötlet : a potencianövelőszerként ismert viagra nemcsak a férfiak szexuális életét élénkítheti meg. A kísérlet elvégzéséig tudósok között konszenzus volt arról, hogy a viagra a vérkeringést pezsdíti fel. A növényeknek nincsnen vérkeringésük, a viagra mégis élénkítőleg hat rájuk. A hervadó virágra kenve ugyanis azok újból megfrissültek és felegyenesedtek.