Hogyan hat az anyanyelv a zeneszerzőkre?
Egy kaliforniai vizsgálat szerint a klasszikus angol és francia zeneszerzők műveinek dallamát befolyásolja az alkotó anyanyelve.
A La Jollai Idegtudományi Intézet munkatársai Aniruddh Patel vezetésével összehasonlították francia és brit zeneszerzők alkotásait a hangmagasság változása szempontjából. Azt tapasztalták, hogy a brit angol nyelvhez hasonlóan az angol klasszikus zenében is nagyobb hangmagasságbeli ugrások vannak, míg a francia zene „simább”.
A kutatók először rögzítették, amint különböző – angol vagy francia anyanyelvű – emberek egy-egy mondatot mondanak anyanyelvükön. Ezek után egy modern számítógépes program segítségével megmérték minden egyes magánhangzó hangmagasságát, és kiszámították az egyes szótagok közötti magasságbeli ugrás mértékét. Az angol „finding” szóban (itt: felfedezés) például a második magánhangzó mintegy négy félhanggal magasabb, mint az első.
Ugráló angolok, nyugis franciák
Ezek után a kutatók elvégezték ugyanezt az analízist klasszikus brit és francia zeneszerzők, például Edward Elgar és Claude Debussy kottáin is. Modern szerzőket nem vontak be a tanulmányba, mivel rájuk már nagyszámú kultúra és idegen nyelv hathatott, míg a régi szerzők jellemzően elszigeteltebbek voltak.
Az eredmény azt mutatja, hogy az angol nyelvhez hasonlóan az angol zeneszerzők darabjai is változatosabbak, „bátrabb” ugrásokat tartalmaznak, míg a francia zene e szempontból monotonabb.
Korábbi kutatások egyértelműen igazolták, hogy az úgynevezett tonális nyelvek – ahol a hangmagasság befolyásolja a szó jelentését – esetében egyértelmű összefüggés van egy nép nyelve és zenéje között. Most először vált nyilvánvalóvá, hogy az európai, nem tonális nyelveknek is nagyobb hatása van a zenére, mint azt valaha gondoltuk volna.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
