Férfi fogamzásgátlás – majmoknál bevált a vakcina

A férfi fogamzásgátlás maholnap valósággá válhat – állítják amerikai kutatók, akik a spermiumok ellen termelődő antitestek felhasználásában látnák a probléma megoldását.
A női fogamzásgátló eszközök széles választéka mellett a tudomány máig adós megbízható, visszafordítható hatású, különösebb mellékhatások nélkül alkalmazható fogamzásgátló módszerek kidolgozásával férfiak számára.
Az erősebb nemnek eddig be kellett érnie az óvszerrel, valamint a spermavezeték elkötésével. Ez utóbbi viszont visszafordíthatatlanul a termékenyítőképesség elvesztésével jár együtt.
Terméketlen próbálkozások
A vakcinás próbálkozások eddig jórészt sikertelenül végződtek. A spermiumok ellen termelt antitestek sok esetben a herék gyulladását is maguk után vonták, a hormonális rendszerbe történő beavatkozások pedig, tekintve, hogy a nemi hormonoknak nemcsak a herében vannak receptoraik, gyakran az egész szervezetre kiterjedő változásokat, a szőrzet csökkenését, hízást, az emlők megnövekedését és a libidó jelentős csökkenését idézték elő. E mellékhatások finoman szólva is kétségessé tették a hormonális fogamzásgátlás férfiváltozatainak létjogosultságát.
Michael O’Rand, sz észak-karolinai egyetem kutatója és kollégái azonban most némi sikert könyvelhetnek el. A kutatók a spermiumok felszínén található egyik fehérjét vették górcső alá. A kutatók kilenc hím majomban az eppin névre hallgató fehérje ellen termeltettek antitesteket. A humán fehérjét három hetente fecskendezték a majmok szervezetébe, amely ellen az állatban immunreakció alakult ki.
Az immunreakció eredményeként az eppin fehérjéhez kötödő antitestek megakadályozták a spermiumok normál működését az ejakulációt követően. A kilencből hét majom bőséges ellenanyagot termelt a fehérjével szemben. Ezek az állatok a kezelés alatt terméketlenné váltak, nem tudtak utódot nemzeni. Ezzel szemben a placebóval kezelt kontrollcsoportban ez idő alatt a hímek kétharmada megtermékenyítette párját.
Ahány spermium, annyi antitest
A tudósok egyelőre nem tudják, pontosan milyen mechanizmussal gátlódott a megtermékenyítés a fenti esetekben, mint ahogy az sem ismeretes, hogy a spermiumok hány százalékát bénítja meg az immunizálás. Ez utóbbi szempont azért is fontos, mert ettől függ az eljárás megbízhatósága. Több százmilliónyi spermium ellen elegendő ellenanyagot termelni a szervezetnek sem kis feladat, így könnyen elképzelhető, hogy az eljárás inkább csökkenti, mint megszünteti a megtermékenyítő képességet, ami megkérdőjelezi a kutatások célkitűzéseit.
Az eredmények más szempontból is megfontolandóak:a hét majomból csak öt nyerte vissza a kísérlet befejeztével azonnal termékenységét. Az eljárás amiatt is kétséges, mert az állatok egy részénél a terméketlenséghez nem volt elegendő egy oltás, csak a rendszeres antigén-expozíció hozta meg a kívánt hatást. Tehát jelentősek lehetnek az egyéni eltérések, így a vakcinás férfi fogamzásgátlás továbbra is távoli, klinikai kipróbálásra egyelőre nem alkalmas eljárás.