Rosszul alszom – nem megyek dolgozni

Egy svéd vizsgálat szerint a munkakedv teljes elvesztéséért, kiégésért nem a stressz felelős egyedül, a közvetlen kiváltó ok az alvási mintázat megváltozása.
A kiégés – bár egyelőre hivatalosan nem sorolják a mentális betegségek közé – meglehetősen gyakori jelenség. Fő tünetei a hosszú távú, nagymértékű fáradtság és a kognitív, azaz az ismeretekkel kapcsolatos funkciók hanyatlása.
Jellemzően olyan embereket érint, akik munkájukat nagy odaadással végzik, szívvel-lélekkel vesznek részt benne. Velük fordulhat elő, hogy egy nap arra ébrednek, hogy sem kedvük, sem erejük nincs arra, hogy felkeljenek az ágyból, és dolgozni menjenek. Ha ilyenkor kivesznek pár hét betegszabadságot, általában az sem segít.
Zaklatott éjszakák
A Karolinska Intézet kutatói Torbjörn Åkerstedt vezetésével vizsgálták a kiégés jelenségét. EEG (elektroencefalográfiás, az agyhullámokat ábrázoló) vizsgálatot végeztek 35 olyan embernél, akik már legalább három hónapja nem voltak képesek munkába menni. Az éjszaka készült felvételek azt mutatták, hogy a kiégett betegeknél az alvás nagymértékben feltöredezett és zavart, a leginkább pihentető lassú hullámú alvás 40 százalékkal csökkent
A kutatók szerint a hosszan tartó munkahelyi (és egyéb eredetű) stressz vezet végül az alvási rend felborulásához, és közvetlenül ez okolható a kiégési tünetcsoport megjelenéséhez. A Karolinska Kórházban ezért a kiégett betegeket szigorú alvással kapcsolatos szabályok előírásával és kognitív viselkedésterápiával kezelték. Ennek eredményeképp hat-tizenkét havi terápiát követően a dolgozók több mint 60 százaléka visszatért a munkába.
Ez nagy szó, hiszen kezelés nélkül alig néhány százalékuknak van esélye arra, hogy valaha is újra dolgozzon.