Genetikailag kódolt az éjszakai bagoly életmód ?
Egy folyamatban lévő tanulmány alapfeltevése, hogy a nagyon későn fekvő, nagyon későn kelő emberek genetikai mintázata megváltozott.
Az éjszakai baglyokat már gyermek-(fióka)-korukban sokat szidják azért, mert éjjel sokáig fent vannak, reggel viszont alig tudnak felkelni, elkésnek az iskolából, később a munkahelyükről, nem alkalmazkodnak a világ „normális” alvás-ébrenléti rendjéhez.
A Kalifornia Egyetem San Diego pszichiátriaprofesszora, Dr. Daniel Kripke szerint ez nem pusztán önfegyelem kérdése. Meggyőződése, hogy a jelenség hátterében genetikai okok állnak, és ezek hozzák létre a késleltetett alvásfázis szindrómát (delayed sleep phase syndome, DSPS).
Az élő szervezetek túlnyomó többségében úgynevezett belső óra működik, amely 24 órás, cirkadián (napi) ciklusban vezérli az alvás-ébrenlét váltakozását, az egyes hormonok termelődését, stb. Kripke szerint a késleltetett alvásfázis szindrómában ez a belső óra „állítódik el”, aminek sok gén egyidejű megváltozása lehet az oka. Nem ismert az ilyen éjjeli baglyok száma, hiszen – minthogy nem betegség – az érintettek nem jelennek meg orvosnál, azonban szakértők szerint akár az emberiség egy százalékára is jellemző lehet.
A vizsgálat
A most kezdődő, és három évig folytatódó tanulmányba összesen 200 személyt vonnak be, feltétel a 25 év feletti életkor, és az alvási időszak eltolódása: az alanyok legalább éjjel 2-3-ig ébren maradnak, és délelőtt 9-10 előtt nagyon nehezen ébrednek.
A vizsgálat során vért vesznek a jelentkezőktől – ebből készül a genetikai vizsgálat. Ki kell továbbá tölteniük egy kérdőívet és megvizsgálják őket. Két héten keresztül viselniük kell a csuklójukon egy kis eszközt, amely méri az illető aktivitását és a fényerősség mértékét, valamint alvási napló vezetésére is felkérik őket.
A vizsgálat végére igazolódhat a kutató alapfeltevése, mely szerint a későn fekvés, későn kelés hátterében genetikai ok áll.
Az ember valóban tűzben edzett faj lehet
Az emberi evolúció kulcsfontosságú lépése volt a tűz megszelídítése, azonban tudjuk, a tűz égési sérülésekkel járhat – ez pedig egy új kutatás szerint visszahatott az evolúciónkra is.
A vártnál olcsóbb lehet a bolygónk lehűtése
Mivel a klímacéljainkat szinte biztosan nem fogjuk elérni, ezért szükség lesz arra, hogy aktívan hűtsük a bolygónkat, már persze, ha szeretnénk megtartani az emberi civilizációt.
Ez lehet a legősibb csillagatlasz
Az ókori kínai csillagászok a császári udvar mását helyezték az égre a csillagképeikkel, régi kérdés, mikor is készült el ezek első pontos atlasza.
A mezőgazdaság gyorsabban darálta be a talajt, mint a gleccserek
Az utóbbi 150 év modern amerikai mezőgazdálkodása során 12-szer gyorsabb volt a talaj eróziója, mint ahogyan a legutóbbi jégkorszak során a gleccserek koptatták a tájat.
Vajon miről társalognak a fenyők napfogyatkozáskor?
Bolygónkon a fény és a sötétség ciklikus változása alapvető folyamat, amelyekhez az élőlények ősidők óta alkalmazkodnak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
