Genetikailag kódolt az éjszakai bagoly életmód ?
Egy folyamatban lévő tanulmány alapfeltevése, hogy a nagyon későn fekvő, nagyon későn kelő emberek genetikai mintázata megváltozott.
Az éjszakai baglyokat már gyermek-(fióka)-korukban sokat szidják azért, mert éjjel sokáig fent vannak, reggel viszont alig tudnak felkelni, elkésnek az iskolából, később a munkahelyükről, nem alkalmazkodnak a világ „normális” alvás-ébrenléti rendjéhez.
A Kalifornia Egyetem San Diego pszichiátriaprofesszora, Dr. Daniel Kripke szerint ez nem pusztán önfegyelem kérdése. Meggyőződése, hogy a jelenség hátterében genetikai okok állnak, és ezek hozzák létre a késleltetett alvásfázis szindrómát (delayed sleep phase syndome, DSPS).
Az élő szervezetek túlnyomó többségében úgynevezett belső óra működik, amely 24 órás, cirkadián (napi) ciklusban vezérli az alvás-ébrenlét váltakozását, az egyes hormonok termelődését, stb. Kripke szerint a késleltetett alvásfázis szindrómában ez a belső óra „állítódik el”, aminek sok gén egyidejű megváltozása lehet az oka. Nem ismert az ilyen éjjeli baglyok száma, hiszen – minthogy nem betegség – az érintettek nem jelennek meg orvosnál, azonban szakértők szerint akár az emberiség egy százalékára is jellemző lehet.
A vizsgálat
A most kezdődő, és három évig folytatódó tanulmányba összesen 200 személyt vonnak be, feltétel a 25 év feletti életkor, és az alvási időszak eltolódása: az alanyok legalább éjjel 2-3-ig ébren maradnak, és délelőtt 9-10 előtt nagyon nehezen ébrednek.
A vizsgálat során vért vesznek a jelentkezőktől – ebből készül a genetikai vizsgálat. Ki kell továbbá tölteniük egy kérdőívet és megvizsgálják őket. Két héten keresztül viselniük kell a csuklójukon egy kis eszközt, amely méri az illető aktivitását és a fényerősség mértékét, valamint alvási napló vezetésére is felkérik őket.
A vizsgálat végére igazolódhat a kutató alapfeltevése, mely szerint a későn fekvés, későn kelés hátterében genetikai ok áll.
Tömegmérés gravitációs lencsézéssel
Egy kutatócsoport egy kvazárt tartalmazó galaxis tömegét mérte meg gravitációs lencsehatás segítségével.
Emiatt esznek füvet a kutyák
Szinte minden kutyagazdi ismeri e szokásukat, a kutyák több mint 80 százaléka szokott rendszeresen legelni.
Összeköt és elválaszt
Az eddigi legnagyobb genetikai összehasonlító elemzést végezték el az ember és a főemlős rokonok körében, az eredmények egyes betegségeink és a társadalmi rendszereződés eredetét is megmutatták.
A testrabló gombák őstörténete
A népszerű filmsorozat, a The Last of Us emberfaló organizmusait ihlető pusztító parazita gombák már sok millió éve szedik áldozataikat, jelenlétük egészen a dinoszauruszok koráig vezethető vissza.
Ki a kíváncsibb?
Emberek és emberszabású majmok kíváncsiságát hasonlították össze egy kísérletsorozatban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
