A túlsúlyos nők agya gyorsabban sorvad
Svéd kutatók igazolták, hogy a hosszú időn át túlsúlyos vagy elhízott nőknél jelentősen gyakrabban alakul ki az agyszövet sorvadása, ami a szellemi képességek hanyatlásához vezethet.
A testtömeg index (angolul body mass index, BMI) a legelterjedtebben alkalmazott mutatószám az elhízottság (vagy éppen soványság) megítélésében. A kg-ban számított testtömeget kell elosztani a méterben mért testmagasság négyzetével, és a kapott szám a testtömeg index. Ennek értéke 20 és 25 kg/m2 között normális, ezalatt túlságosan alacsony; 25 és 30 kg/m2 között található a túlsúlyos, 30 kg/m2 felett az elhízott kategória.
A göteborgi Sahlgrenska Egyetemi Kórház munkatársai 290 nő esetében tanulmányozták a testtömeg index és az agyi sorvadás összefüggéseit. A vizsgált személyek 1908 és 1922 között születtek, és 1968 és 1992 között négy alkalommal készült róluk koponya CT (computer-tomográfia: röntgensugarakkal működő rétegfelvételi eljárás, mellyel a test bármely kiválasztott területéről részletgazdag kép nyerhető).
A vizsgált nők majdnem 50 százalékánál, 144 alanynál volt agyi sorvadás, azaz agyszövet-vesztés megfigyelhető. A CT-felvétel idején ezen alanyok testtömeg indexe átlag 27 kg/m2 volt, ami az agyi sorvadás nélkül élő nők testtömeg indexénél 1, 1-1, 5 kg/m2-rel több. A huszonnégy éves megfigyelési időszak alatt a legtöbb nő BMI-je emelkedett, de azoké, akiknél a halántéklebeny sorvadása is mutatkozott, nagyobb mértékű növekedést mutatott.
Korábbi tanulmányok is felvetették, hogy az elhízás és az agyállomány-vesztés között összefüggés lehet, ez a jelenlegi vizsgálat ezt számszerűen is megerősítette. Egyelőre nem egyértelmű, milyen mechanizmussal növeli az elhízás az agyi sorvadás mértékét. Ám az elhízás oxigénhiányt, magas vérnyomást, szív-érrendszeri és agyérbetegségeket elősegítő hatása biztosan szerepet játszik ebben.
Egyre több fiatalnál alakul ki gyulladásos bélbetegség
Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, minden ötödik gyermeket is érint.
Részecskefizikai együttműködés globális kérdések nyomában
Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel? Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.
Szimbiózis segíthette a túlélést
A cikászok egykor elképesztő bőségben nőttek bolygónkon, ám a legtöbbjük a dinoszauruszokkal együtt kihalt.
Miként lehet a legtöbbet kihozni a lehullott levelekből?
Az erdőkben teljesen jól működik a természetes körforgás, azonban a kertekben, parkokban, utcákon egész más a helyzetet.
Nem képes csodákra az agyunk
A közhiedelem és a tudományos közvélemény is úgy tartja, agyunk bizonyos sérülések után képes újrahuzalozni magát – egy új kutatás azonban megcáfolta ezt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
