Honnan származnak a méhlepényes emlősök?

Kaliforniai tudósok számítógépes módszerrel próbálják rekonstruálni a méhlepényes emlősök közös ősének feltételezett DNS-állományát. A módszer evolúciós felmenőnk „feltámasztására” nem alkalmas.
A tudományos vélekedés szerint a méhlepényes emlősök egy cickány-szerű állatkától származnak, amely mintegy 75 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokkal egy időben élt.
A Howard Hughes Gyógyászati Intézet kutatói David Haussler vezetésével megszerkesztettek egy olyan DNS-szakaszt, amely akár ennek a közös ősnek a génállományában is előfordulhatott. A kutatók az ún. többszörös illesztés módszerét alkalmazták. Kiválasztottak egy génszakaszt, amelynek pontos nukleinsav-szerkezetét számos különböző emlősben feltérképezték már. Ez a CFTR nevű régió, amely embernél magában hordozza a cisztás fibrózis betegség génjét. A régióban 10 gén és egyéb DNS-szakaszok találhatók.
A tudósok tehát összehasonlították a sertés, a ló, a macska, a kutya, a denevér, az egér, a nyúl, a gorilla, a csimpánz és az ember CFTR régiójának bázissorrendjét, és ebből rekonstruálták a közös ős genomjának adott részét.
Evolúciós extrák
A kutatás vezetője szerint olyan ez, mintha a jelenlegi járművekből próbálnánk következtetni arra, hogy milyen lehetett a világ első autója. Ha figyelmen kívül hagyjuk a sok extrát, ami megkülönbözteti korunk autócsodáit, eljutunk a közös jellemzőkhöz, amelyekkel a feltételezett közös ős is rendelkezett, úgymint négy kerék, kormány, szélvédő, stb.
Felmerül a kérdés, hogy a genom megszerkesztésével életre hívható-e újra ez a közös ős. A válasz egyszerű és határozott nem. Ennek oka egyrészt az, hogy a CFTR régió mintegy egymillió nukleinsav-párból áll, míg a teljes genom ennek többszöröse, közel hárommilliárd bázispár. A másik ok, hogy a rekonstrukció pontossága nem több mint 98 százalékos. Akár egyetlen százaléknyi eltérés a génállományban már nagy valószínűséggel összeegyeztethetetlen az élettel, így ez a munka döntően elméleti következtetésekre alkalmazható.
A kutatás valós haszna abban lehet, hogy segítségével megfejthető talán néhány evolúciós genetikai változás, mutáció helye és időpontja a törzsfejlődésben, és ezáltal még alaposabban megismerhető az evolúció menete.