Sűrűbb a levegő, mint ahogy eddig hittük
Alapszámítást kérdőjeleztek meg koreai kutatók a közelmúltban. Úgy vélik, a korábbi számítások a levegő sűrűségének meghatározásánál a valóságosnál alacsonyabb argon hányaddal számoltak.
A levegő súlyának (sűrűségének) utolsó, 1969-es meghatározásakor a ténylegesnél alacsonyabb argonhányadot mértek – állítják a Koreai Szabványok és Tudományok Kutatóintézet (Korea Research Institute Standards and Science) és a franciaországi Súlyok és Mértékek Nemzetközi Irodájának (International Bureau of Weights and Measures) munkatársai. A kutatásról a Metrologia című fizikai szaklapban számoltak be.
Mindenki által ismert, hogy a levegő körülbelül 21 százalék oxigént, 0, 04 százalék széndioxidot, és 1 százalék vízgőzt tartalmaz. A levegő legfőbb alkotóeleme a nitrogén (78 százalékát adja), az ötödik fontos eleme pedig az argon.
Egy 1903-as mérés szerint a levegő argontartalma (egy mol argon / egy mol száraz levegő) 0, 934 százalék. 1969-ben új eredmény lépett e helyébe: a kutatók akkor a levegő argontartalmát 0, 917 százalékra csökkentették.
A 35 év után elvégzett új mérés azonban ismét a százéves kutatáshoz közeli értéket eredményezett: 0, 9332 +/– 0, 0006 %. Az új eredmény azt jelenti, hogy a levegő 0, 01 százalékkal sűrűbb, mint eddig hittük.
Apró eltérésről van szó, a pontos tömeg meghatározásban érdekelt tudósok kicsiny csoportja számára azonban ez lényeges információ. Gondoljunk csak a régi problémára: vákuumban egy kiló toll és egy kiló ólom súlya megegyezik, nem légüres térben viszont az ólom többet nyom. A jelenség magyarázata a levegő felhajtó erejében keresendő.
A kutatók nagy pontosságot igénylő méréseik eredményét természetesen korrigálják a levegő felhajtó erejével. Ennek meghatározásához azonban ismerni kell a levegő sűrűségét – ami függ a levegő argon tartalmától is. Egy kiló rozsdamentes acél tömegében a régi és az új argonhányaddal számolva 15 mikrogramm eltérés jelentkezik.
A Naprendszer legpokolibb holdjába kukkantott be a NASA űrszondája
A Jupiter Io nevű holdjára egészen szélsőséges vulkanizmus jellemző.
85 millió éves kígyó kövületére bukkantak
A lelet egyik különlegessége, hogy három dimenzióban, rendkívül jó állapotban konzerválódott.
Baktériumoktól hemzseghetnek konyhai szivacsaink
A konyhai szivacsnak nem kell büdösnek vagy láthatóan elhasználtnak lennie ahhoz, hogy kórokozók tanyázzanak benne.
A virágporral együtt nehézfémeket is gyűjtenek a méhek
A környezetből összeszedett, mérgező nehézfémek a poszméhek élelemgyűjtésétől a szaporodásáig rengeteg élettevékenységre vannak igen negatív hatással.
Nem ebihalként kezdték életüket a szárazföld első gerincesei
Egy új kutatás átírja az elképzeléseinket a szárazföldre lépő első négylábúakról, és arról, hogy voltaképpen mi vezetett el a szárazföld meghódításához.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
