2005 a Fizika Éve, különleges programok itthon is

Az ENSZ Közgyűlése tavaly nyilvánította a Fizika Nemzetközi Évének 2005-öt a fizikai társulatok öt évvel korábbi világkonferenciáján született javaslat nyomán.

A kvantummechanika és a relativitáselmélet 1905-ben indult útjára Albert Einsten korszakalkotó cikkei alapján, a fizika éve programsorozat fõ kezdeményezõje, az Európai Fizikai Társulat e centenáriumot ünnepli világszerte.

Albert Einstein száz éve írta meg a fizika három nagy területét megalapozó legendás tanulmányait. A speciális relativitáselmélet megalkotásával “feltette a koronát” a klasszikus fizikára. A kvantumelmélet kiindulópontjául a fotoeffektussal kapcsolatos magyarázata szolgált, késõbb ezért kapta a Nobel-díjat. Harmadik fizikatörténeti jelentõségű dolgozatában, az úgynevezett Brown-mozgás leírásával a korszerű statisztikus fizikát teremtette meg.

Németh Judit azt mondta: a fizika behatolt a mindennapokba és “anélkül, hogy tudnánk, e tudományág eredményeit használjuk”. Példaként említette a tranzisztort és az arra épülõ szórakoztató elektronikai eszközöket, valamint a lézerfizikát, amely az orvostudományban nélkülözhetetlen.

A magyar fizika nemzetközi hírű, a világ vezetõ laboratóriumaiba, intézeteibe megtalálhatók a Magyarországon nevelkedett tudósok – mondta Vizi E. Szilveszter akadémiai elnök a keddi sajtótájékoztatón, amelyet a Fizika Nemzetközi Éve magyarországi indító eseményének szántak a szervezõk.

Az ELFT számos programot rendez a fizika iránti érdeklõdés felkeltése céljából 2005-ben, amely egyben Albert Einstein halálának 50. évfordulója (a tudós 1955. április 18-án halt meg az egyesült államokbeli Princetown-ban).

A Fizikai Szemle című folyóiratban megindítják a Mindentudás az iskolában rovatot. A megyékben, minél több iskolában elõadásokat tartanak és olyan megmozdulásokat szerveznek, amelyek az utca emberét szólítják meg. A Csodák palotájában kísérletezõ fizikatanárok bevonásával a fizika évéhez kapcsolódó elõadásokat rendeznek havi rendszerességgel.

A Magyar Fizikus Hallgatók Egyesülete a tudományág népszerűsítésére nemzetközi tudományos nyári iskolát tervez fizikushallgatók és doktoranduszok számára. Közép- és általános iskolásoknak rajzpályázatot hirdetnek és egy regionális fizikustalálkozón közép-európai fizikushallgatói szervezetek képviselõi gyűlnek majd össze. Idén is látogatást szerveznek a CERN-be, a kontinens legnagyobb részecskefizikai kutatóintézetébe, amely 2005-ben ünnepli 50. születésnapját.

A fizika éve jegyében indítja tavaszi félévének programját az MTA szakmai vezetésével működõ Mindentudás Egyeteme; Szabó Gábor Milyen messze esett Newton almája? címmel tartja a szemeszter nyitó elõadását. Az akadémikus azt tekinti át, milyen alapvetõ szerepet játszott a fizika a hétköznapi eszközök és az emberi gondolkodás fejlõdésében.

Az évad során további négy fizikai tárgyú elõadás lesz hallható. Kolláth Zoltán a csillagbelsõ hangjairól, Faigel Gyula az atomi szerkezetekrõl tart elõadást, majd Fodor Zoltán a világegyetem keletkezésérõl és Kroó Norbert, az MTA fõtitkára a fény fizikájáról fog beszélni.