„Kergemarhakór” kecskéknél

Az állatról – amelyet még 2002-ben vágtak le – először azt hitték, hogy súrlókórban, a BSE-hez hasonló betegségben szenved, amely elsősorban juhbetegség, de néha kecskék is megkapják. Mivel a francia kutatók nem tudták elkülöníteni a kecskénél talált TSE-t (tramsmissable spongiform encephalopathies – fertőző szivacsos agyvelőbetegségek) a BSE-től, a mintákat elküldték a TSE-vel foglalkozó Közösségi Referencia Laboratóriumba, Weybridge-be, Nagy-Britanniába. A brit tudósok most megerősítették, hogy a betegség valójában BSE volt.

A francia mezőgazdasági minisztérium közlése szerint a kecske a délkelet-franciaországi Ardeche régióból származott, 300 állatból álló nyájban élt. A betegség fölfedezése után az összes állatot levágták és a tetemeket megsemmisítették.

Nagy-Britanniában az elmúlt években töb mint 100 ember halt meg fertőzött marhahús fogyasztása után a Creutzfeld-Jakob-kór egy változatában, amely a szivacsos agyvelősorvadás embereken megfigyelhető formája.

BSE-t – természetes körülmények között – korábban még nem találtak más kérődzőknél, mint szarvasmarháknál, noha előfordulását elméletileg nem zárták ki kecskéknél vagy más kérődzőknél. Noha a TSE néhány előfordulása macskáknál és antilopoknál nagyon hasonlónak tűnt a BSE-törzs okozta betegséghez, többen vitatják, hogy ezek tényleg kergemarhakór-esetek voltak.

2001-ben egy brit tanulmány úgy vélte, hogy BSE-t fedeztek föl juhoknál. Később azonban kiderült, hogy a tanulmányban részt vevő kutatók tévedésből összekeverték a juhokból és a szarvasmarhákból származó agymintákat.

Az Európai Bizottság az esettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az elmúlt években bevezetett szigorú intézkedések miatt, – amelyek célja a fertőzött húsfélék az emberi fogyasztásból való kizárása volt –, ez a mostani fölfedezés sem ad okot aggodalomra.

Markosz Kiprianu az Európai Bizottság egészség- és fogyasztóvédelemért felelős főbiztosa a következőket mondta: „Szeretném megnyugtatni a fogyasztókat, hogy az EU-ban létező biztonsági előírások nagyon jelentős fokú védelmet nyújtanak.”

„Ezt az esetet az EU vizsgálati rendszerének köszönhetően fedezték föl a helyszínen, Franciaországban. A vizsgálati program megmutatta, hogy nagyon kicsi a TSE előfordulási gyakorisága a kecskék között, és lehetővé teszi számunkra, hogy kiszűrjük a gyanús állatokat, amelyeket így eltávolíthatunk a táplálékláncból, ahogy az ezzel a kecskével és egész nyájával történt.”

Az Európai Bizottság most 200 000 kecskét kíván megvizsgálni a 25 EU tagországban a következő hat hónapban. A vizsgálatokat elsősorban olyan országokra fókuszálják, ahol korábban már előfordult BSE. Az egész Európai Unióban több mint 11, 5 millióra becsülik a kecskék számát.

A nemrég végzett vizsgálatok már kimutatták, hogy kecskék közt ritka a surlókór előfordulása is. Nagy-Britanniában 1997 óta például két esetet igazoltak. Franciaországban, ahol jóval nagyobb a kecskeállomány, csupán 19 pozitív esetet regisztráltak a 2003-ban vizsgált 21 000 állat közül.