Lézerkutatásokban erősít a Dél-Dunántúl
Komoly eredményeket hozhat a lézertechnológia különböző célú alkalmazásában az a 400 millió forintos támogatás, amelyet az ezen szakterülettel foglalkozó Dél-dunántúli Kooperációs Kutatási Központ pályázat útján nyert a közelmúltban - közölte az intézmény igazgatója szerdán Pécsett.
Sánta Imre sajtótájékoztatón elmondta: az innovációs alapból származó összeget további mintegy 400 millió forinttal egészíti ki a központtal kapcsolatot tartó, összesen 23 vállalkozás, kutatóhely alkotta konzorcium, amely állandó megrendeléseket biztosít az intézményben dolgozó szakemberek számára.
Az igazgató szavai szerint a központ a pénzből a következő három évben négy fő irányban, az anyagtechnológia, az egészség- és környezetipar, valamint a lézerfejlesztés területén kíván dolgozni.
Kutatni fogják a lézerek gépipari alkalmazásait, a lézeres anyagmegmunkálás, műtárgy restaurálás, a lézeres és laparoszkópos sebészet lehetőségeit, továbbá a biomassza hasznosításának módjait, emellett dolgoznak majd egy úgynevezett röntgen lézer megalkotásán is.
Sánta Imre úgy vélte: a központ egyre színvonalasabb munkája, partnereinek bővülő köre a jövőben jelentősen hozzájárul a régió kisvállalkozásokra épülő, tudásalapú gazdaságának fejlődéséhez.
Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a kutató-fejlesztő központot 2000-ben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hozta létre, hogy “hidat verve a gazdaság és a tudományos szféra közé”, olyan, az ipar igényeinek megfelelő kutató bázist működtethessen, ahol hasznosíthatóak az egyetemeken elért eredmények.
A központ működésének első három évében mintegy 550 millió forintot költött lézeres mérési, ipari technológiák fejlesztésére, orvosi diagnosztikai és gyógyító eljárások kidolgozására, valamint minőségbiztosítási folyamatainak kimunkálására.
Legnagyobb sikereik között tartják számon a bűncselekmények helyszínein talált anyagmaradványok vizsgálatára használt, úgynevezett lézer-emissziós spektométer megalkotását, a mozgásszervi betegségek diagnosztizálására alkalmas biomechanikai laboratórium kialakítását, továbbá egy új, uránt kimutató eljárás kidolgozását, amellyel nagyban hozzájárultak a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjának újraindíthatóságához.
A tudomány kategória Prima Primissima díjazottja 2023-ban
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott gálaesten, 2023. december 1-jén.
A világ elektromos energiatermelésének már 40 százaléka megújuló
A Metorológiai Világszervezet (WMO) és a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) közös vizsgálatban tárták fel a jelenlegi trendet és a megújulókra nehezedő problémákat, kihívásokat, valamint az energiatermelés és az éghajlat közti kapcsolatot.
Az igazi paleolit étrendben a hód is szerepelt
Mintegy 400 ezer évvel ezelőtt a hód húsa értékes táplálék volt elődeink számára.
Növényi alapú nedvszívó
Az egészségügyi betétek nedvszívó tölteléke pamut vagy fapép, egy új fejlesztésben olcsóbb és fenntarthatóbb alapanyagot találtak.
Rizsháncs és papír lehet a jövő szigetelőanyaga
A rizsháncs olyan mezőgazdasági melléktermék, amelynek már eddig is számos felhasználási formáját találták ki, most egy újabb áll be ebbe a sorba.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
