Embert klónozhat Dolly bárány megteremtője

A londoni King’s College munkatársai és Wilmut professzor, az edinburgh-i Roslin Intézet vezető kutatója az úgynevezett motoneuron betegség (motor neurone disease, MND) elemzésére használja majd fel a klónokat. Ebben a kórban, illetve az ehhez hasonló ALS-szindrómában szenved korunk egyik legismertebb és legelismertebb tudósa, Stephen Hawking is, aki gyakorlatilag bénultan kénytelen dolgozni évek, évtizedek óta.

A terápiás célú klónozás 2001 óta lehetséges Nagy-Britanniában, de az illetékes hatóság eddig csak egy alkalommal adott engedélyt hasonló vizsgálatokra. 2004-ben ugyanis Miodrag Stojkovic, a Newcatle-i Egyetem kutatója kapott lehetőséget a tevékenységre. A kritikusok szerint ugyanakkor az embriókkal való kísérletezés amorális, sérti az alapvető erkölcsi értékeket.

Nem lesznek klónozott gyerekek

Ám Wilmut professzor és hívei azt állítják, hogy az MND tanulmányozására most soha nem látott lehetőség kínálkozik. Wilmut kísérletei nem arra irányulnak, amit korábban javasoltak mások, mármint hogy egészséges szöveteket tenyésszenek ki a beteg emberek számára, hanem kifejezetten beteg emberek sejtjeiből akarnak MND-betegséggel „sújtott” embriókat létrehozni, és azokat tanulmányozni. Wilmuték tehát egyelőre nem gyógyítani, hanem megfigyelni akarnak, és utána következhet az esetleges kezelés, ami egy egészen új terület lenne.

Wilmut azt is hangsúlyozta, hogy nem kívánnak klónozott gyermekeket, az embriókat a kísérletek után elpusztítják.

Wilmut 1996-ban lett világhírű, amikor „létrehozták” Dollyt, a klónozott bárányt. Ez volt az első magasabbrendű élőlény, amelyet klónozni sikerült. Az állat két évvel ezelőtt pusztult el. Kezelői elaltatták, mert egy gyógyíthatatlan tüdőbetegség támadta meg, amely általában nála idősebb állatoknál szokott fellépni.

14 hónapon belül meghal MND-s betegek fele

Visszatérve az MND-vizsgálatokra, a klónozott embriók arra is jók lennének, hogy rajtuk a betegség esetleges gyógyszereit is kipróbálják. Az MND úgy alakul ki egyébként, hogy a motoneuron sejtek elhalnak az emberi agyban és a gerincvelőben. Ezek az idegsejtek a mozgásért felelősek, így pusztulások megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a betegek járását, kézmozdulatait, de még a beszédet, a rágást és a nyelést is megzavarhatják.

Csak Nagy-Britanniában ötezren szenvednek MND-ben. Az érintettek fele a diagnózis megállapítása után 14 hónappal meghal.