Volta, az elektromosságtan úttörője

Volta gróf készítette az első, ma elektromos elemnek nevezett berendezést, amely elektromosságot tudott előállítani. Felfedezései az elektrosztatikában, a meteorológiában és a pneumatikában is maradandóaknak bizonyultak.

Az elem ötlete Luigi Galvanitól származott, aki orvosként, illetve anatómusként tevékenykedett, s aki egy béka boncolása után megfigyelte, hogy az állat lába remegni kezdett. Galvani arra gondolt, hogy ez valamilyen külső elektromos jelenségnek tulajdonítható, ami a közelben játszódott le. Így például Galvani azt feltételezte, hogy villámlás miatt rándult össze a békaláb.

Volta megpróbálta megismételni a kísérletet, de neki úgy is sikerült mindez, hogy nem volt villámlás. Volta rájött arra, hogy ha két különböző fémmel fogja meg a béka lábát, akkor felléphetnek elektromos jelenségek. Így sikerült előállítania első alkalommal folyamatosan termelődő elektromos áramot.

1800 körül a kísérlet modellezése sikerrel járt, és Volta megalkotta az úgynevezett Volta-oszlopot, amely egy „nedves elem” volt. Ez réz- és cinklemezekből állt, köztük pedig papír- és kartonpapírrétegek voltak, amelyeket sós vízbe áztatott a fizikus. Az oszlop tetejére és aljára egy rézdrótot fűzött Volta, s amikor zárta az áramkört, elektromos áram kezdett folyni a szerkezetben.

Később Volta elemét tökéletesítették, maga a tudós pedig grófi rangot kapott Napóleontól, a francia császártól, aki egy időben olasz királyi címet is viselt.