Új európai kezdeményezés az agyelszívás megállítására

Az Európai Bizottság, vagyis a brüsszeli döntéshozók azt gondolták ki, hogy tőlük, vagyis éppen a bizottságtól független döntéshozó szervet kellene kialakítani, amely az európai tudománypolitikát összehangolná, versenyképesebbé tenné, és megállítaná a vezető tudósok elvándorlását az Egyesült Államokba. A European Research Council (ERC), vagyis az Európai Tudományos Tanács az eddiginél jóval több pénzzel és átláthatóbban, kevésbé bürokratikusan működhetne.

Független testület kell

A független döntéshozó testület felváltaná a jelenlegi túlbürokratizált, nehézkes és nem elég hatékony pályázati rendszert, amelyet a Framework 6 programme néven ismert projekt (FP6) fog keretbe – írja a BBC. Emellett még széttagolt nemzeti hatóságok működnek, szintén nem elég sikeresen. Az angol hírforrás szerint azonban még nem eldöntött, hogy milyen módszerrel helyettesítenék a jelenlegi európai szabályozást a támogatások odaítélésekor, illetve milyen módszerrel ellenőriznék az új szervezetet, ahol továbbra is ügyelni kellene a versenyeztetésre, a pályázati rendszerre.

Az viszont bizonyos, hogy a politikai szempontokat eddig túlzottan érvényesítő FP6 nem volt hatékony, a tudósok nagy számban vándoroltak az USA-ba, ahol egyszerűbb és átláthatóbb a támogatások kiosztása – állami, szövetségi vagy éppen vállalati szinten. (Az USA magán- és közszférája többet áldoz kutatás-fejlesztésre, K+F-re, mint az EU összes országa együttvéve. Az amerikai K+F-kiadások a világ összes ilyen célú pénzeinek 40 százalékát teszik ki!)

Bonyolult volt a szisztéma

Az FP6 legnagyobb hibájának azt tartják az EU illetékesei, hogy rendkívül bonyolult szisztémában tette csak lehetővé a kutatások támogatását. Így például állandóan a nemzetek közötti együttműködést szorgalmazta, amely önmagában pozitív dolog, de nem feltétlenül hatékony, ha egyetlen projekten, vagy akár részfeladaton egyszerre dolgoznak – egy kitalált esetet alapul véve – Dániában, Portugáliában és Görögországban. A másik véglet viszont a nemzeti hatóságoké: ezek túlzottan egy országra koncentráltak a tudományos fejlesztéseknél, így sokszor egy helyben oldanának meg mindent, ami szintén nem lehetséges a kisebb európai államokban, a megfelelő anyagi források híján.

Az új tudománypolitika, az ERC, az Európai Tudományos Tanács felállítása természetesen nem zárná ki a nemzetközi együttműködést az európai országok között, de a hatékonyabb, célzottabb, átláthatóbb támogatási rendszer kiépítését tenné lehetővé – vélik a brüsszeli illetékesek.

Amerikai minták

Az ERC politikai függetlensége, az, hogy a szakterületükön vezető pozícióban lévő tudósokat vonná be a döntésekbe, függetlenítné a tudománypolitikát a nemzeti érdekektől, a lobbizást szakmai területre koncentrálná, és voltaképpen az amerikai modellt vezetné be kontinensünkön is. Az USA-ban ugyanis a National Science Foundation (NSF, Nemzeti Tudományos Alapítvány) és a National Institutes for Health (Nemzeti Egészségügyi Intézet) ilyen alapokon működik, az európaiak által méltán irigyelt sikerrel.

Az ERC, az új tanács felállításának időpontját 2006-ra teszi a BBC. Az új szervezet létrehozásáról az Európai Parlamentnek és a miniszterek európai tanácsának is döntenie kell. Az új EU-tervek közé tartozik az is, hogy a tudományra, a kutatás-fejlesztésre szánt brüsszeli pénzeket a jelenlegi ötmilliárdról 13 milliárd euróra emelnék évente.

Minderről brüsszeli hivatalnokok beszéltek Washingtonban, azon az éves közgyűlésen, amelyet az American Association for the Advancement of Science (Amerikai Szövetség a Tudomány Fejlesztéséért) tartott.