Harminckétezer éves baktériumot ébresztettek fel
Amerikai kutatók Alaszka jegébe fagyva eddig ismeretlen baktériumfajt fedeztek fel, amely a felolvasztás után azonnal úszkálni kezdett.
Az USA hadseregének sarkvidéki kutató- és tervezőlaboratóriuma Alaszka jegében alagutat vágott egyebek között a jégbe fagyott mikroorganizmusok tanulmányozására. A kutatók elsősorban jó hidegtűrő képességű egysejtűeket kerestek.
Az alagútban az egyik kimetszett jégtömb alján barnás elszíneződést figyeltek meg. Dr. Richard B. Hoover, a kutatócsoport vezetője laboratóriumába szállította a tömböt. A barnás elszíneződésért egy eddig ismeretlen baktériumfaj volt felelős, és amint felolvadt a jég körülöttük, a baktériumok azonnal úszkálni kezdtek.
Az új fajt Carnobacterium pleistocenium-nak nevezték el, utalva a korra, amelyből származik. Radioaktivitási vizsgálatokkal igazolták ugyanis, hogy a jégtömb mintegy harminckétezer éve fagyott meg.
Kétségek
A Carnobacterium pleistocenium életkorát sok kutató kétségbe vonja. Azt mondják, nagy a valószínűsége annak, hogy a jégtömb nemrégiben, a kutatás során szennyeződött be a most kimutatott baktériummal, és Hoover szemére vetették, hogy az előírásoktól eltérően járt el. Egy leletben található baktériumok kimutatásához ugyanis a mintát ketté kell osztani, és két különböző laboratóriumban kell tanulmányozni, hogy az esetleges utólagos szennyeződés ne zavarhassa meg a képet.
Mások azzal érvelnek, hogy a baktérium (és egyéb élőlények) örökítőanyaga, a DNS fagyott állapotban nem élhet túl harminckétezer évet. Még az igen ellenálló vegetatív spórák, melyekké egyes baktériumok alakulni képesek, is csak néhány száz évig élhetnek túl jégbe fagyva, anyagcsere nélkül.
Hoover ellenérvként elmondta, hogy mivel eddig nem ismert baktériumfajt mutattak ki a jégből, az utólagos szennyeződés esélye minimális, így két külön laboratóriumban sem lett volna más az eredmény.
A DNS több évezredes fennmaradásának Hoover szerint az az oka , hogy a Carnobacterium pleistocenium igenis folytatott anyagcserét a jégtömbben, csak nagyon lassan. Valószínűleg jégoldó enzimek segítségével megolvasztotta közvetlen környezetét, és így jutott vízhez és tápanyaghoz.
Magzati fejlődés vizsgálata a vetéléssel végződő terhességeknél
Egy új kutatás szerint a spontán vetéléssel végződő terhességek során lassabban fejlődnek a magzatok, a fejlődés menetének vizsgálata segíthet előrejelezni problémát.
Elektromos energia vércukorból
Számos betegségben jut szerep a testbe ültethető készülékeknek, legyen szó például egy pészmékerről vagy épp gyógyszert adagoló eszközről, s ezeknek elektromos áramra van szükségük a működésükhöz.
Vegán kutyaeledelt teszteltek
Az emberi fogyasztásra is alkalmas alapanyagokból készített vegán kutyaeleség tápanyag-összetételét gondos mérésekkel határozták meg, majd le is tesztelték a hatását.
Miért alakulnak ki hasonló tulajdonságok a megszelídített állatoknál?
Már Darwinnak is feltűnt, hogy a háziasított állataink tulajdonságai igen hasonló irányban változtak meg, vad őseikhez képest. Egy kutatócsoport gyökeresen új magyarázattal állt elő.
A természet szolgáltatásai és az érem másik oldala
Lövei Gábor magyar kutató, a dániai Aarhusi Egyetem munkatársa az Azori-szigeteken kutatja a természet szolgáltatásait. Vajon mi felett siklik el a legtöbb kutató, amit ő figyelembe vesz?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
