Budapesten a biotechnológia egyik legkiválóbb szakértője

Az AmCham, a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara szerdai rendezvényén tartott előadást William A. Haseltine, aki több biotechnológiai cég alapítója, számos tudományos kitüntetés birtokosa, a The Scripps Research Institute professzora, és az Institute for One World Health igazgatóságának tagja.

Nobel-díjasok kutatótársa volt

Haseltine ma már elsősorban üzletemberként ismert, nem lebecsülendő tudományos karrierje sem: a Harvardon végzett biofizikusként, majd később ezen az egyetemen lett professzor, és több részleget is ő alapított meg a Harvard Egyetem Dana Farber Rákkutató Intézetében. Alapítója az AIDS-kutatás egyik fontos szaklapjának, a The Journal of AIDS Research and Retrovirology-nek, és egy másik szakfolyóiratnak, a The Journal of Regenerative Medicine-nek.

Haseltine három Nobel-díjas tudóssal dolgozott együtt. James Watsonnal, a genetikai kód megfejtőjével, vagyis a DNS szerkezetének egyik felfedezőjével, illetve Walter Gilberttel, a DNS bázisszekvenciák meghatározójával, a genetikai represszorok azonosítójával. (Represszorok azok a kémiai anyagok, amelyek egy gén működésének leállításáért felelősek.) Dolgozott David Baltimore-ral is, aki a retrovírusok tanulmányozásáért kapott Nobel-díjat, illetve az ezekkel kapcsolatos enzim, a reverz transzkriptáz egyik felfedezője volt, s így később az AIDS-kutatás és a Humane Genome Project, az ember genetikai állományának feltérképezésére létrehozott program egyik vezetője lett. A reverz transzkriptáz révén RNS-ből, azaz ribonukleinsavból DNS (dezoxiribonukleinsav) „készülhet”, ami például az AIDS-vírus működésének alapja.

A biotechnológia újabb eredményei

Haseltine az alapkutatásokra és az ezekből fakadó további eredményekre is utalt előadásában, amelyben hangsúlyozta, hogy ma már a molekuláris biológia, a biotechnológia révén az AIDS keletkezését tisztázta a tudomány. A betegség kezelésében pedig ezáltal igen jó eredményeket lehet elérni, különösen, ha korai stádiumban fedezik fel a szindrómát.

Haseltine szerint ma már a tudósok képesek egyetlen gént ki- és bekapcsolni, s többé-kevésbé ismerik a teljes emberi génállományt. Persze még nem minden tisztázott, de jelenleg a genetikai forradalomnak már a negyedik-ötödik hulláma zajlik véleménye szerint a világban. Úgy véli, ebbe a folyamatos megújulásba Magyarországnak is be kellene kapcsolódnia, méghozzá az egyetemi, a politikai és az üzleti szféra összefogásával. Haseltine azért utazott Magyarországra, hogy a budapesti döntéshozóknak adjon tanácsot: mit kellene tenniük a biotechnológiai iparág fejlesztésére, a tudományos fejlődés elősegítésére.

Az orvostudomány fejlődése és a nanobiológia

Az amerikai professzor számos további tudományos eredményre is utalt előadásában, így például arra, hogy a biotechnológia révén egy német férfi állkapcsát természetes csontnövekedéssel pótolták. Szerinte hamarosan olyan belső szervek pótlására is sor kerülhet, mint például a vese, vagy a szívizomzat egyes szövetei. E lehetőségek hallatlan mértékben javíthatják a legsúlyosabb betegségek kezelését. A rákkutatásban a legreménytelenebb esetek is jobban kezelhetővé válhatnak szerinte a biotechnológia révén, a legfrissebb eredmények például a tüdőrák kezelésében ígéretesek. A vér különböző betegségein szintén a biotechnológia segíthet.

A professzor szerint az úgynevezett nanobiológia, a parányi részecskék biológiája lehet a tudomány egyik új útja. Szerinte hamarosan segíthetnek a különböző biotechnológiai és biofizikai megoldások az emberi érzékelés és mozgás javításában. Már ma is vannak olyan berendezések például, amelyek – kísérleti szinten – a megfelelő agyterületre eljuttatva az információkat, képessé teszik egy számítógépes kurzor mozgatására a betegeket.

A látás, a hallás javítása mellett a mozgásszervek megbetegedéseit is kiküszöbölhetik a jövőben az újabb fejlesztések. Ezek az érzékelést és mozgást javító berendezések az úgynevezett „mind-machine-interface”-ek, vagyis az agy-gép-interfészek lesznek. Mint mondta, egészséges emberek esetén ezek az interfészek már jól ismertek: ilyen például a mikrofon vagy a mobiltelefon, amelyek az emberi agy működésének következtében létrejött hangokat továbbítják. Az érzék- és mozgásszervi betegeknek persze más interfészekre van szükségük. Állatkísérletben például már sikerült olyan berendezéseket készíteniük a tudósoknak, amelyek révén az állatok képesek voltak magukat élelemmel ellátni.

A genetikailag módosított növények

Ugyanakkor Haseltine rámutatott arra, hogy különösen Indiában és Kínában rendkívüli mértékű a fejlődés, és ezekben az országokban a népesség élelmezése vet fel újabb problémákat. E gondokra a genetikailag módosított (GM) élelmiszerek nyújthatnak megoldást. Haseltine szerint indokolatlan az európai kormányok és civil szervezetek idegenkedése a szárazságtűrő, a kártevőknek jobban ellenálló GM-növények termesztésétől.

Szerinte képmutatás a döntéshozók részéről, ha valaki csak akkor támogatja a biotechnológiát, amennyiben orvosi beavatkozásokról van szó, viszont új mezőgazdasági lehetőségek esetén elutasítja azt.