Rudolf, Izidóra2021. április 17., szombat
Tudomány

Magyar származású matematikusé az Abel-díj

2005.03.18.Admin
National Geographic Magyarország

A Norvég Tudományos Akadémia egy magyar származású amerikai matematikusnak, Lax Péternek ítélte idén a nagy presztízsű Abel-díjat. Lax korábban már megkapta a Wolf-díjat, amelyik szintén az egyik legértékesebb elismerés a matematikában.

A Norvég Tudományos Akadémia mindössze 2003 óta osztja ki az Abel-díjat, de az elismerés máris a legértékesebb kitüntetések közé került. Nem kis részben azért, mert 6 millió norvég koronával jár a díj, amely átszámítva csaknem egymillió dollárt tesz ki. A norvég akadémia az Abel-díjjal részben talán a matematikai Nobel-díjat próbálja pótolni, hiszen közismert, hogy ez utóbbi elismerés nem jár matematikusoknak. (Nobel-díjat persze kaphat matematikus, ha például a fizika vagy a közgazdaságtan határterületein dolgozik, és ez utóbbi tudományágakban ér el kimagasló eredményt.)

Niels Henrik Abel norvég matematikus volt, aki 1802 és 1829 között élt. Rövid pályafutása kezdetén az ötödfokú egyenletek általános megoldóképletén dolgozott, majd később éppen ő derítette ki, hogy ezek az egyenletek nem megoldhatók. Abel integrálszámítással is foglalkozott, a világon először oldott meg integrálegyenletet.

A gyökerek: az atombomba-kutatás és Neumann János

Lax Péter a mostani kitüntetést a parciális differenciálegyenletek elméletéhez és alkalmazásához való hozzájárulása miatt kapta, illetve azért, mert ezeknek az egyenleteknek a számítástechnikai megoldását is elősegítette.

Lax kutatásai visszanyúlnak az atombomba-kutatásig, illetve egészen pontosan Neumann Jánosig, aki a második világháború alatt az amerikai katonaság szakértője volt, s aki az első modern számítógépeket kifejlesztette. Az első ilyen komputerek ugyanis éppen a parciális differenciálegyenletek megoldásához voltak szükségesek, ezeket ugyanis emberi aggyal már nem igazán lehetett belátható időn belül elvégezni. Márpedig a bombák lökéshullámait ilyen egyenletek írták le.

Lax pályafutása

Lax Péter Magyarországon született 1926-ban. A Mintagimnáziumba járt, ahová oly sok neves tudós, például Teller Ede (a hidrogénbomba atyja), Kármán Tódor (az amerikai légierő modernizálója), Kürti Miklós (az ember által előállított legalacsonyabb hőmérséklet 50-es évekbeli világrekordere) vagy például Balogh Tamás és Káldor Miklós közgazdászok, akik mindketten angol lordként fejezték be életüket, és Balogh például Málta és Jamaica kormányzója is volt. A Mintagimnáziumot sokan elfelejtik a híres Fasori Evangélikus Gimnázium mellett, pedig ez volt a másik nagy bölcsője a későbbi nagy tudósnemzedékeknek.

Lax nagybátyja, Korodi Albert, jó barátja volt Szilárd Leónak, az atomkutatás úttörőjének és Gábor Dénesnek, a holográfia atyjának. A jó kapcsolatok fontosak voltak Laxnak, aki kamasz fiúként, 1941-ben került Amerikába Magyarországról. Az ajánlólevél Neumann Jánoshoz szólt, aki a második világháború alatt az amerikai hadsereg számára bombák lökéshullámaival foglalkozott. Ezek a lökéshullámok az atombomba kifejlesztésekor rendkívül fontosak voltak, minthogy ott megfelelő időben és időzítéssel kell a robbanóanyagot működésbe hozni, illetve a radioaktív tölteteket egymáshoz illeszteni.

Los Alamosban

Lax 18 éves korában, 1944-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és mint fiatal katona azonnal Los Alamosba kapott behívót, ahol 1945-46-ban a számítási osztályon dolgozott Richard P. Feynman irányítása alatt. (Feynman később a kvantumelektrodinamika kidolgozásáért Nobel-díjat kapott). Lax ezen a Los Alamos-i osztályon együtt dolgozott például Kemény Jánossal, a Basic programozási nyelv megteremtőjével is.

Lax ekkoriban igen jó kapcsolatot ápolt Erdős Pállal, a híres matematikussal, aki egész életét a különböző országok közötti ingázással töltötte.

Erdős hívta korábban a Princeton Egyetemre is Laxot, később viszont éppen ő látogatta Laxot Los Alamosban. Erdős is szeretett volna bekerülni a katonai kutatásokba, ám ez többek között azért sem történhetett meg, mert nyílt levelezőlapon érdeklődött a titkos fegyverfejlesztésről Laxnál – minderről Marx György ír A marslakók érkezése című kötetében.

Lax Péter a Los Alamosban megkezdett munkát folytatta később is: a New York-i Egyetemre került, ahol professzorként, illetve a Courant Matematikai Intézet igazgatójaként tevékenykedett.

Még egyszer Neumannról

Lax később így emlékezett vissza pályájának kezdetére, a negyvenes-ötvenes évekre: a Los Alamos-i „laboratóratóriumban robbanásszerűen bővült a tudásunk a számítástechnikáról, gyorsabban, mint bárhol másutt. A szellemi vezető ekkor Neumann János volt, akinek volt elképzelése a számítástechnika szerepéről a tudományban és a technológiában egyaránt. Neumann mind a tudományos, mind pedig a mérnöki részletekben tájékozott volt, és beavatkozott e folyamatokba, a programozásba. Én ezeket a Neumann által felvetett problémákat vizsgáltam tovább, s az első numerikus kísérletet 1952-ben végeztem a MANIAC komputeren”.

Később, 1954-ben az USA atomenergiai bizottsága az UNIVAC nevű gépet éppen a New York-i Egyetemre helyezte, és így a Courant Intézetben Lax folytathatta tudományos munkáját. Itt a matematika és a számítástechnika területén végzett úttörő tevékenyéget.

Számos kitüntetésben részesült már Lax korábban is: az USA Nemzeti Tudományos Díja mellett Wolf-díjat, Lester R. Ford-díjat, Chauvenet-díjat, Wiener-díjat és magyar Semmelweis-érmet is kapott többek között. A mostani Abel-díj ezen elismerések sorában az egyik legrangosabb, a Wolf-díjjal együtt.

Mint egy álom…
Olyan ez egy kicsit, mint egy álom – mondta Peter D. Lax magyar származású amerikai matematikus az MTI-nek telefonon azzal kapcsolatban, hogy a Norvég Tudományos Akadémia neki ítélte oda csütörtökön a “matematikai Nobel-díjként” emlegetett Abel-díjat.

Korábban kétszer is jelölték ugyan, mégsem számított rá most, és meglepetésként érte a kitüntetés, aminek nagyon örül. A Norvég Tudományos Akadémia döntéséről csütörtök reggel fél hatkor értesítették őt telefonon. Hangsúlyozta, hogy hálásan emlékszik vissza volt tanáraira, Péter Rózsára, Turán Pálra, Kőnig Dénesre, Amerikában pedig Erdős Pálra, akik nagy szeretettel foglalkoztak vele, és oly sokat tanult tőlük. A tudós szép magyarsággal beszélt, noha 15 és fél éves volt, amikor Amerika földjére lépett.

A professzor öt éve ment nyugdíjba a New York-i Egyetemről, de az amerikai egyetemek azóta is rendszeresen hívják, hogy tartson előadást. 1962-ben látogatott haza először, a kilencvenes évek kezdete óta csaknem évente megfordul Budapesten, ahol legutóbb tavaly ősszel járt és egyebek között a műegyetemen és a Közép-Európai Egyetemen (CEU) tartott előadást. Három unokatestvére él Budapesten, és magyarországi tudományos kapcsolatait is ápolja.

A tudós New Yorkban él. Felesége 5 éve meghalt, idősebb fia autóbalesetben életét vesztette. Fiatalabb fia orvosdoktor, akárcsak a tudós édesapja volt. Három unokája és dédunokái vannak, akik körül veszik őt és törődnek vele.

Hozzászólások

Vajon hány T. rex élt valaha?

Vajon hány T. rex élt valaha?

A Tyrannosaurus rex kora legfélelmetesebb csúcsragadozója volt, de vajon összesen hány ilyen állat rótta Észak-Amerika földjét a kréta időszakban?

Így táncol egymás körül két fekete lyuk

Így táncol egymás körül két fekete lyuk

A NASA szuperszámítógépének segítségével animációt készült arról, hogy mi történik, amikor két fekete lyuk egymás körül kering.

Példátlan vizsgálatnak vetettek alá egy fekete lyukat

Példátlan vizsgálatnak vetettek alá egy fekete lyukat

Az M87 jelű galaxisban fekvő objektum 6,5 milliárd naptömegű.

Ezt tudtuk meg a Budapest környéki csapvízről

Ezt tudtuk meg a Budapest környéki csapvízről

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) vezette azt a kutatócsoportot, amely vizsgálta a parti szűrésű kutakból származó csapvizek összetételét Budapesten és környékén.

Komoly evolúciós késztetés áll a széki lile viselkedésének hátterében

Komoly evolúciós késztetés áll a széki lile viselkedésének hátterében

Egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a széki lile (Charadrius alexandrinus) amerikai változatának tojói milyen körülmények hatására hagyják el fészekaljukat.

National Geographic 2021. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 560 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket