Magyar származású matematikusé az Abel-díj
A Norvég Tudományos Akadémia egy magyar származású amerikai matematikusnak, Lax Péternek ítélte idén a nagy presztízsű Abel-díjat. Lax korábban már megkapta a Wolf-díjat, amelyik szintén az egyik legértékesebb elismerés a matematikában.
A Norvég Tudományos Akadémia mindössze 2003 óta osztja ki az Abel-díjat, de az elismerés máris a legértékesebb kitüntetések közé került. Nem kis részben azért, mert 6 millió norvég koronával jár a díj, amely átszámítva csaknem egymillió dollárt tesz ki. A norvég akadémia az Abel-díjjal részben talán a matematikai Nobel-díjat próbálja pótolni, hiszen közismert, hogy ez utóbbi elismerés nem jár matematikusoknak. (Nobel-díjat persze kaphat matematikus, ha például a fizika vagy a közgazdaságtan határterületein dolgozik, és ez utóbbi tudományágakban ér el kimagasló eredményt.)
Niels Henrik Abel norvég matematikus volt, aki 1802 és 1829 között élt. Rövid pályafutása kezdetén az ötödfokú egyenletek általános megoldóképletén dolgozott, majd később éppen ő derítette ki, hogy ezek az egyenletek nem megoldhatók. Abel integrálszámítással is foglalkozott, a világon először oldott meg integrálegyenletet.
A gyökerek: az atombomba-kutatás és Neumann János
Lax Péter a mostani kitüntetést a parciális differenciálegyenletek elméletéhez és alkalmazásához való hozzájárulása miatt kapta, illetve azért, mert ezeknek az egyenleteknek a számítástechnikai megoldását is elősegítette.
Lax kutatásai visszanyúlnak az atombomba-kutatásig, illetve egészen pontosan Neumann Jánosig, aki a második világháború alatt az amerikai katonaság szakértője volt, s aki az első modern számítógépeket kifejlesztette. Az első ilyen komputerek ugyanis éppen a parciális differenciálegyenletek megoldásához voltak szükségesek, ezeket ugyanis emberi aggyal már nem igazán lehetett belátható időn belül elvégezni. Márpedig a bombák lökéshullámait ilyen egyenletek írták le.
Lax pályafutása
Lax Péter Magyarországon született 1926-ban. A Mintagimnáziumba járt, ahová oly sok neves tudós, például Teller Ede (a hidrogénbomba atyja), Kármán Tódor (az amerikai légierő modernizálója), Kürti Miklós (az ember által előállított legalacsonyabb hőmérséklet 50-es évekbeli világrekordere) vagy például Balogh Tamás és Káldor Miklós közgazdászok, akik mindketten angol lordként fejezték be életüket, és Balogh például Málta és Jamaica kormányzója is volt. A Mintagimnáziumot sokan elfelejtik a híres Fasori Evangélikus Gimnázium mellett, pedig ez volt a másik nagy bölcsője a későbbi nagy tudósnemzedékeknek.
Lax nagybátyja, Korodi Albert, jó barátja volt Szilárd Leónak, az atomkutatás úttörőjének és Gábor Dénesnek, a holográfia atyjának. A jó kapcsolatok fontosak voltak Laxnak, aki kamasz fiúként, 1941-ben került Amerikába Magyarországról. Az ajánlólevél Neumann Jánoshoz szólt, aki a második világháború alatt az amerikai hadsereg számára bombák lökéshullámaival foglalkozott. Ezek a lökéshullámok az atombomba kifejlesztésekor rendkívül fontosak voltak, minthogy ott megfelelő időben és időzítéssel kell a robbanóanyagot működésbe hozni, illetve a radioaktív tölteteket egymáshoz illeszteni.
Los Alamosban
Lax 18 éves korában, 1944-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és mint fiatal katona azonnal Los Alamosba kapott behívót, ahol 1945-46-ban a számítási osztályon dolgozott Richard P. Feynman irányítása alatt. (Feynman később a kvantumelektrodinamika kidolgozásáért Nobel-díjat kapott). Lax ezen a Los Alamos-i osztályon együtt dolgozott például Kemény Jánossal, a Basic programozási nyelv megteremtőjével is.
Lax ekkoriban igen jó kapcsolatot ápolt Erdős Pállal, a híres matematikussal, aki egész életét a különböző országok közötti ingázással töltötte.
Erdős hívta korábban a Princeton Egyetemre is Laxot, később viszont éppen ő látogatta Laxot Los Alamosban. Erdős is szeretett volna bekerülni a katonai kutatásokba, ám ez többek között azért sem történhetett meg, mert nyílt levelezőlapon érdeklődött a titkos fegyverfejlesztésről Laxnál – minderről Marx György ír A marslakók érkezése című kötetében.
Lax Péter a Los Alamosban megkezdett munkát folytatta később is: a New York-i Egyetemre került, ahol professzorként, illetve a Courant Matematikai Intézet igazgatójaként tevékenykedett.
Még egyszer Neumannról
Lax később így emlékezett vissza pályájának kezdetére, a negyvenes-ötvenes évekre: a Los Alamos-i „laboratóratóriumban robbanásszerűen bővült a tudásunk a számítástechnikáról, gyorsabban, mint bárhol másutt. A szellemi vezető ekkor Neumann János volt, akinek volt elképzelése a számítástechnika szerepéről a tudományban és a technológiában egyaránt. Neumann mind a tudományos, mind pedig a mérnöki részletekben tájékozott volt, és beavatkozott e folyamatokba, a programozásba. Én ezeket a Neumann által felvetett problémákat vizsgáltam tovább, s az első numerikus kísérletet 1952-ben végeztem a MANIAC komputeren”.
Később, 1954-ben az USA atomenergiai bizottsága az UNIVAC nevű gépet éppen a New York-i Egyetemre helyezte, és így a Courant Intézetben Lax folytathatta tudományos munkáját. Itt a matematika és a számítástechnika területén végzett úttörő tevékenyéget.
Számos kitüntetésben részesült már Lax korábban is: az USA Nemzeti Tudományos Díja mellett Wolf-díjat, Lester R. Ford-díjat, Chauvenet-díjat, Wiener-díjat és magyar Semmelweis-érmet is kapott többek között. A mostani Abel-díj ezen elismerések sorában az egyik legrangosabb, a Wolf-díjjal együtt.
|