Magyar idegtudós világraszóló felfedezése
A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Egyetem kutatói Acsády László vezetésével svájci kutatókkal közösen olyan, eddig nem ismert gátlópályát azonosítottak, amely erősen befolyásolja egy fontos agyi központ, a talamusz működését.
A magyar kutatók eredményei alapján készült kép került a Neuron, a világ két vezető idegtudományi újságja egyikének címlapjára csütörtökön – nyilatkozta Oberfrank Ferenc tudományos titkár. A folyóirat 15 éves történetében címlapra most került először magyar kutatók eredménye.
Acsády László Freund Tamás akadémikus tudományos iskolájából került ki, laboratóriumát a Wellcome Trust támogatásával alapította.
A talamusz az agykéreg felé haladó idegi információk legfőbb átkapcsoló állomása, sem egyszerű érzékelési funkciók, sem összetett gondolkodási folyamatok nem képzelhetőek el a talamusz és az agykéreg folyamatos „párbeszéde” nélkül.
A kutatók eredményei elősegítik bizonyos epilepszia típusok kialakulása, illetve a központi fájdalomcsillapítási folyamatok megértését, e pálya tanulmányozása hozzájárulhat a Parkinson-kór megértéséhez is, mivel az új pályarendszer nagyon hasonlít ahhoz a pályához, amelynek sérülése ehhez a betegséghez vezet.
Oberfrank Ferenc beszámolt arról is, hogy Magyarország vezető idegtudományi központja csütörtökön több mint hatvan középiskolai biológiatanárt látott vendégül nyílt nap keretében, az ország minden tájáról.
A pedagógusok előadásokat hallgattak meg az agykutatás aktuális eredményeiről, Freund Tamás a szervezetben is termelődő kannabisz agyi szerepéről, Haller József kórós magatartáskísérleti modellezéséről, Szabó Gábor a molekuláris biológiai eszköztár agykutatási felhasználásáról, Madarász Emília az idegi őssejtekről, Oberfrank Ferenc a tudományos eredmények alkalmazásának etikai kérdéseiről beszélt.
Az erkölcsi értékrendünk is változik az évszakokkal
Az évszakok változásai az emberben is mérhető változásokkal járnak, és távolról sem csak a hangulatban.
Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról
A vírusok eredetét nem ismerjük, három felvetés is létezik a kialakulásukkal kapcsolatban.
Egyre sósabbá válik a Balaton
Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a tó élővilága.
Súlyosabb lett az új generációs Starlink hatása a rádiócsillagászatra
Elon Musk műholdcsordája nemcsak az égbolt látványát és a vizuális csillagászatot teszi tönkre, hanem a rádiócsillagászok által vizsgált jeleket is használhatatlanná változtatja.
Kiderült, hogyan haltak ki Ciprus törpe állatai
A jégkori megafauna törpe termetű képviselői, mint a törpe víziló vagy a törpe elefánt utolsó példányai 10-12 ezer évvel ezelőtt éltek Cipruson.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
