Miért nem fröccsen szét a Holdon a folyadékcsepp?
Ha egy folyadékcsepp sima felületre esik, és nincs levegő körülötte, akkor nem fröcskölődik szét – erre jöttek rá véletlenül chicagói fizikusok.
Az amerikai tudósok voltaképpen nem azt vizsgálták, hogy lehet-e a Holdon vizet fröcskölni, mégis véletlenül ráakadtak annak a magyarázatára, mi szükséges ahhoz, hogy egy folyadékcsepp szétfröccsenjen.
Mint kiderült, a légnyomás döntő szerepet játszik ebben a folyamatban. Ha ugyanis 0, 2 bar alá esik a levegő nyomása, a magasból lepottyanó alkoholcseppek nem fröccsennek szét. (A földi légnyomás 1 bar, vagyis ennek az értéknek az ötöde az a határ, ahol a folyadékcseppek viselkedése megváltozik.)
„Óriási meglepetést jelentett ez számunkra” – nyilatkozta Sidney Nagel, a University of Chicago kutatója a New Scientist folyóiratnak, ahol eredményeiket publikálták. Nagel társaival, Lei Xuval és Wendy Zhanggal együtt vizsgálódott eredetileg azért, hogy megmérjék az energiáját azoknak a cseppecskéknek, amelyek egy nagyobb alkoholcsepp becsapódása után keletkeztek.
A vizsgálat során megpróbálták kiküszöbölni a „zavaró tényezőket”, például a levegő hatását, és egyre ritkább térben kezdték csepegtetni az alkoholt. Kiderült azonban: a levegő nemhogy zavarja a csepegést és a szétfröccsenést, hanem éppenhogy a nagyobb cseppek szétpattanásához levegőre van szükség a környezetben.
A kutatók vákuumkamrában egészen 10 millibarra csökkentették a nyomást, s ekkor már egyáltalán nem tapasztalták a fröccsenést. A tudósok arra jutottak, hogy minél inkább csökken a nyomás, annál kevésbé fröcsköl szét a folyadék. Végül kiderítették, hogy az alkoholcseppek esetében 0, 2 bar (a légköri nyomás egyötöde, mint már említettük) az a határérték, ahol megszűnik a nagyobb cseppek parányi cseppecskékké való szétesése a „becsapódás” után.
Nagel szerint a mostani kísérletnek tudományos jelentősége is van: a Holdon például nem lehetne szétfröcskölni a folyadékokat, ott ugyanis nincs levegő, így külső nyomás sem.
A maják fogdíszei gyógyhatásúak is lehettek
Számos olyan maja fog maradt fenn, amelyeket ékkövekkel díszítettek, egy új kutatás szerint ennek nemcsak esztétikai, hanem gyógyító szerepe is lehetett.
Komplex ökoszisztémát alkottak a prekambriumi állatok
Bolygónk élővilágában az egyik legdrámaibb fordulatot az jelentette, amikor, pár milliárd évnyi tisztán mikrobiális élet után, az ediacara időszak végén, mintegy 580 millió évvel ezelőtt megjelentek bolygónk első összetett, többsejtű állatai.
Stonehenge élősködői
A Stonehenge építőinek falujaként ismert helyszínen talált maradványok azt mutatták, az ősi kőépítmény alkotóit a téli lakomák során a nem megfelelően megfőzött állati eredetű élelem miatt paraziták kínozhatták.
Új rákkutatási eljárás hazai kutatóktól
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Horváth Péter által vezetett kutatócsoportja a sejteken belüli rendellenes fehérjeváltozások pontos leírására alkalmas, világviszonylatban is újdonságnak számító, mesterséges intelligenciára épülő képfeldolgozásos eljárást fejlesztett ki.
Gyerekbarát kütyük és korai diagnosztika
„Az ELTE Innovációs Központja nagy hangsúlyt fektet az
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
