Einstein és elfeledett magyar segítői

Az elfelejtett, illetve kevésbé ismert magyar tudósok között van Szilárd Leó atomkutató, Grossmann Marcell matematikus, Lánczos Kornél, aki a matematikában és a fizikában is jelentős eredményeket ért el, továbbá Einstein felesége, a Magyarországon született Mileva Maric, és Kemény János, a Basic programozási nyelv kidolgozója. Majdnem mindannyian matematikusként segédkeztek a relativitáselmélet atyjának, miután Einstein maga nemigen értett a bonyolultabb matematikához. (Relativitáselméleti teóriájába még így is sok matematikai hiba csúszott, s mint azt Simonyi Károly írta A fizika kultúrtörténete című munkájában, utóbb egy Ives nevű matematikus vezette le helyesen a híres E=mc² képletet.)

Ki a magyar?

Persze az, hogy valaki magyarnak számít, sokszor önkényes kategorizálás, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia idején született Mileva Maric vagy Grossmann Marcell egyáltalán nem volt magyar származású, az előbbi szerb, az utóbbi svájci felmenőkkel rendelkezett, és mindketten Svájcban találkoztak később Einsteinnel. Mindketten viszont a magyar iskolarendszer, legalábbis a középfokú oktatás büszkeségei lehetnek. Egészen pontosan a magyar és a horvát iskolarendszert dicsérhetjük, mivel Maric a zágrábi Királyi Gimnáziumba járt középiskolába, míg Grossmann a pesti Berzsenyi Gimnáziumba.

Maric nem egyszerűen csak Einstein feleségeként vonult be a tudománytörténetbe, hanem matematikusként minden bizonnyal Einsteinnel közösen dolgozta ki az általános relativitáselméletet. Amikor az első, erről szóló tudományos közleményt megírták, akkor eredetileg ketten szerepeltek szerzőként, az utolsó pillanatban azonban Einstein lehúzta felesége nevét a kéziratról. Amikor a tudományos lap szerkesztője megkérdezte, miért tette ezt, Einstein úgy válaszolt: „Wir sind ein Stein.” Vagyis a saját nevével játszva, „egy kő”-nek minősítette párosukat. Mindezt Marx György idézi fel A marslakók érkezése című kötetében.

Maric alighanem a matematikai alapok kidolgozásában segített Einsteinnek, aki nem igazán értett ehhez a tudományhoz, ő fizikus volt ugyanis. Az is Maric társszerzősége mellett szól érvként, hogy Einstein nem az első volt a relativitáselmélet felfedezésben, hiszen előtte már két matematikus, köztük a híres francia Poincaré is közzétett hasonló teóriát. Ezek az elméletek matematikai lapokban jelentek meg, – ezért nem ismerte meg azokat a világ –, s nem biztos, hogy Einstein maga matematikai szaklapokat olvasgatott volna, sokkal valószínűbb, hogy Maric ismerte ezeket a folyóiratokat. Maric szerepét azonban alighanem még a tudománytörténészeknek kell tisztázniuk, s e téren maradt elég megoldandó feladat számukra.

Egy svájci magyar

A másik, szintén Magyarországról származó, nem magyar eredetű családból kikerült matematikus Grossmann Marcell volt. Ő svájci gyároscsalád sarjaként született Budapesten, és a Berzsenyi Gimnáziumba járt középiskolába. Később Svájcba került, ahol az általános relativitáselmélet geometriáját dolgozta ki Einsteinnel együtt. Az általános relativitáselmélet kétévente tartott konferenciáját egyébként Grossmann Marcell Találkozónak hívják ma is. Az egyetemen Einstein egyébként nem nagyon járt be a matematika előadásokra, a vizsgákra is évfolyamtársának – ki másnak, mint Grossmann Marcellnek – a jegyzeteit használta. Innen ered az ő kapcsolatuk. (Egyébként Mileva Maricot is a svájci felsőoktatási intézményben ismerte meg Einstein.)

Miután Einsteinnek megromlott a kapcsolata feleségével, és az 1910-es években el is váltak egymástól, a relativitáselmélet kidolgozójának hirtelen szüksége lett matematikus segítőkre. A 20-as években ajánlotta be nála Szilárd Leó – akivel Einstein közösen kutatott, és többek között egy hűtőgépet is szabadalmaztattak együtt – Lánczos Kornélt. Ő tanársegéd lett Einstein mellett. Jóllehet csak egy évig töltötte be ezt a posztot, évtizedeken át megmaradt a barátsága Einsteinnel. Ha bonyolultabb matematikai problémát vetett fel valaki az általános relativitással kapcsolatban, ekkoriban Einstein így felelt rá: „Kérdezzék meg Lánczost!”.

Amikor Einstein Amerikába került, Kemény János lett a Princeton Egyetemen a segítője. Kemény utóbb kidolgozta a Basic programozási nyelvet, és a világon elsőként ő vezetett be internetes összeköttetést egy későbbi egyetemi munkahelyén. Ugyancsak adott matematikai segítséget Einsteinnek Balázs Nándor is, akiről szintén Marx György emlékezett meg.

Einstein Szilárdra utaló levele Rooseveltnek

Kapcsolat Szilárd Leóval

A relativitáselmélet atyja azonban nemcsak matematikusokkal működött együtt. A fizikusok közül elsősorban Szilárd Leóval ápolt tartós baráti viszonyt. Amerikában – amikor már mindketten ott éltek, közös németországi munkájuk után – még egy FBI-jelentés is tanúskodik arról, hogy Einstein megbízhatónak tartotta Szilárd Leót, és kizárta azt, hogy esetleg idegen hatalomnak információkat adna át a magyar fizikus, amikor erről kérdezték (vagy kémlelték ki) a véleményét.

A 2005-ös év egyik szenzációja lehet, ha megépítik Einstein és Szilárd közös találmányát, azt a hűtőszekrényt, amelyen még Németországban dolgoztak együtt. Ám közös tevékenységüknek nem egy frizsider a legfőbb hozadéka! Amerikában is együttműködtek: a német tudós Szilárd hatására írta meg korszakalkotó levelét, amelyben Roosevelt amerikai elnököt az atombomba megalkotására ösztökélte. Kevesebben szokták megemlíteni, hogy Szilárd és Einstein még egy levelet írtak az elnöknek, csak akkor már arra figyelmeztettek, hogy ne vessék be polgári lakosság ellen a pusztító bombát, hiszen akkor már az USA és szövetségesei megnyerték a háborút. Ez a második levél azonban már nem zavarta Trumant, az új elnököt, hogy Hirosimára és Nagaszakira ledobja a bombát.