Génkezelt rizs a kínaiak egészségéért?

Egy amerikai-kínai kutatás eredményét közzétéve a Science című folyóiratban tudósok határozottan állítják: a génmódosított rizs nemcsak több termést ad, hanem egyben egészségesebb is, mivel megközelítőleg negyedannyi rovarirtószer szükséges a termesztéséhez. A kínai Greepeace eközben a génkezelt rizs illegális kereskedelmi forgalmazása ellen tiltakozik.
A kutatás során a tudósok három kérdésre kerestek választ: 1. Vajon a génkezelt rizs révén redukálható-e a rovarirtószer és egyéb kemikáliák használata a rizs termesztésében? 2. A génkezelt rizs valóban nagyobb hozammal bír-e mint a hagyományos rizs? 3. Van-e valamilyen pozitív kihatása az egészségre a génkezelt rizs fogyasztásának? A Science folyóirat legfrissebb számában közzétett beszámolóban a Jikun Huang vezette csoport mindhárom kérdést pozitívan válaszolja meg.
Több termés, egészségesebb élet – maga a Kánaán
A kutatók állítása szerint a génkezelt gabonák és rizs esetében eddig csak feltételezésekkel éltek, amikor az esetleges nagyobb terméshozam előnyeiről beszéltek a tudósok, mostani kísérletük eredményeképpen azonban bizonyítva is látják ezt a feltételezést. Akár 15-20 százalékkal magasabb terméshozam is elérhető a génkezelt rizs termesztése révén, ugyanakkor a rovarirtószer használata radikálisan, mintegy 80 százalékkal is lecsökkent.
A világ élelmezési gondjainak megoldása mellett így a kutatók állítása szerint a rovarrezisztens rizs az emberi szervezet egészségére is jótékony hatással van. Egy kínai átlagtermelő évente kb. négy alkalommal használ erős kemikáliákat rovarirtás gyanánt, amely szintén éves szinten 30 dollár kiadást jelent számára. A génkezelt rizs azonban nem igényli a permetezést, így a maximális költség, amelyet vegyvédelemre kell költeni évi 4 dollár lenne. A rovarirtószer elhagyása emiatt a kutatók szerint gazdaságilag is megkönnyítené a élelmiszerellátási gondokkal küszködő területek lakosainak életét.
Önmagától irtja a rovarokat a génkezelt rizs
A tanulmány legnagyobb újdonsága azonban kétségkívül az a meglepő és sokak által szkeptikusan fogadott állítás, miszerint a génkezelt rizs egészségesebb. A tanulmány adatai szerint a hagyományos risztermelők és fogyasztók esetében 11 százalékuknál jelentkezik valamilyen kemikália okozta mérgezési tünet. A hagyományos eljárás során a rovarirtó szerrel olyan méreganyagok kerülnek a rizsszembe és ezáltal az emberi szervezetbe, melyek a rovarok idegrendszerére hatva ölik meg a kártevőket. A Kínában használt rovarirtószerek jelentős része azonban valóban káros hatással van a rizsfogyasztókra is.
Az új eljárás lényege, hogy a Xianyou 63 és az Il-Youming 86 névre elkeresztelt rizs esetében a génkezelés során olyan baktérium termelő rizsszemek keletkeznek, melyek önmagukban is már mérgezőek a rovarok számára, ugyanakkor az emeberi egészségre teljesen ártalmatlanok. David Zilberman, a University of California professzora a Reuters-nek nyilatkozva kifejtette: „A tanulmány azt bizonyítja, hogy hatalmas potenciál van a génkezelt gabonákban és élelemiszerekben. Gazdaságilag és egészségileg is pozitív eredmény várható a génkezelt rizs elterjedésétől.”
Egyelőre illegális
Hogy milyen gyorsasággal terjed majd a génkezelt rizs, az egyelőre kérdés. A kínai Greenpeace mindenesetre arra figyelmeztetett április közepén, hogy az ázsia országban ugyan illegális a génkezelt rizs kereskedelmi forgamazása és termelése, mindezek ellenére legalább ezer tonna kerül évente a fogyasztók asztalára. A jelenlegi szabályozás szerint csak kísérleti célból állítható elő génkezelt rizs Kínában, így nem csoda, hogy az illetékesek határozottan tagadják a Greenpeace állításait. Wu Chagyin, a génkezelési kísérleteket végző Huazhong Egyetem kutatója szerint a környezetvédő szervezet adatai nem tükrözik a valóságot, kereskedelmi forgalomba eleddig nem került génkezelt rizs.
Kína egyébként már 1996-ban engedélyezte kísérleti célú génkezelt rizs előállítását, és mivel azóta az egyéb génkezelt gabonafajták és élelmiszerek importja többszörösére ugrott, a hatóságok egyre inkább hajlanak arra, hogy import helyett saját génkezelt élelmiszer révén oldják meg az élelmezési gondokat. A Kínai Tudományos Akadémia mezőgazdasági részlege azt kéri a kormánytól, hogy 2005 folyamán legalább 100 millió dollárt költsön a génkezelt élelmiszerek elterjesztésére.
Még a gyermekvakságot is gyógyítja?
Mindeközben az európai tudósok sem restek: brit kutatók március végén azt mutatták ki, hogy a génkezelt rizs adott esteben akár félmillió vitaminhiányban szenvedő gyermek vakságát előzheti meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint ugyanis évente ennyi gyermek vakul meg amiatt, hogy nem jut megfelelő mennyiségben A vitaminhoz. A brit Syngenta cég által kifejlesztett rizs mintegy 20-szor több béta-karotint tartalmaz, amelyet az emberi szervezet aztán A vitaminná alakít át.
A génmanipulációt ellenző szervezetek elfogadják ugyan a brit kutatók által elért eredményeket, azonban határozottan tiltakoznak az ellen, hogy a génkezelés lenne a megoldás a problémára. Sokkal inkább a kiegyensúlyozott táplálkozás lehetne a kulcs, hiszen az A vitamin hiánya csak egy a komplex probléma részei közül. Azok az emeberek ugyanis, akik A vitaminhiányban szenvednek, egyéb vitaminokhoz sem férnek hozzá. Márpedig a Friends of Earth aktivistái szerint nem kezelhető minden vitaminhiány génkezelt élelmiszerek révén, ha pedig csak az A vitamin hiányát kezeljük, akkor azzal csak egy komplex kérdés igen kicsi szeletét oldottuk meg.