Új bizonyítékok az akupunktúra hatékonyságára
Brit kutatók most első ízben igazolták, hogy az akupunktúra nem csak akkor hat, ha hisznek benne, azaz a placebohatáson túlmenően is hatékony.
Bár az évezredes kínai gyógymód hatékonyságában, valódi voltában tőlünk keletebbre nemigen merül fel kétely, a modern, nyugati evidence based medicine-nek, azaz bizonyítékokon alapuló orvoslásnak kézzelfogható klinikai bizonyítékokra van szüksége, hogy az akupunktúra integrálódhasson az egészségügyi ellátásba.
Annak ellenére, hogy már több vizsgálat is született e témakörben, az akupunktúra hatásmechanizmusa még ma sem teljesen tisztázott, ráadásul az eredmények ellentmondásosak voltak, sok esetben arra lehetett következtetni, hogy minden javulás csak placebohatás, azaz annak tulajdonítható, hogy a kezelt személyek hisznek az akupunktúra erejében.
A Southampton Egyetem kiegészítő orvoslással foglalkozó kutatói George Lewith vezetésével most először mutatták ki a placebo és a valós kezelés hatásainak különbségét az agyban.
Hittől függetlenül
A vizsgálatba 14 személyt vontak be, akik hüvelykujjuk erős ízületi fájdalmától szenvedtek. Minden betegen háromféle eljárást végeztek: valódi akupunktúrát; a bőrön át nem hatoló tompa tűkkel végzett kezelést, mely során megmondták, hogy ez a kezelés nem lesz eredményes; valamint placebo kezelést, melyben a tű hegye – a színházi késekhez hasonlóan – visszahúzódott a bőrhöz érve, a betegek viszont azt hitték, valódi akupunktúra történik.
A valódi és álkezelések során végig pozitron emissziós tomográfiával (PET) vizsgálták a betegek agyának aktivitását. Mindhárom esetben aktiválódtak az agy érintésre reagáló területei, ami nem is meglepő, hiszen a bőr érintése minden esetben megtörtént.
Mind a placebo-, mind a valódi kezelés során működésbe léptek az agy ópiát fájdalomcsillapítókra reagáló részei, de amikor a betegek nem számítottak javulásra, ezek a területek „némák” maradtak.
A vizsgált alanyok elvárásaitól teljesen függetlenül, csak a valódi akupunktúra hatására következett be aktiváció az agykéreg insula nevű részén. Bár még nem tudni, milyen szerepet játszik ez az agyterület a gyógyulásban, az egyértelműen igazolódott, hogy az insula felelős a placebón túlmutató, objektív változásokért.