Néhány ügyes szóval a bűzből illat varázsolható

Egy kutatócsoport kísérletben vizsgálta, hogy mennyiben befolyásolják az előzetes információk azt, hogy egy adott illatot kellemesnek vagy kellemetlennek érzünk-e. A kutatók Ivan E. de Araujo vezetésével vizsgálati alanyaiknak izovaleriánsav-mintát adtak, melynek illata erős sajtra emlékeztet.

A vizsgált személyek egyik csoportjának azt mondták, hogy a minta cheddar sajt, a másik csoportnak pedig azt, hogy testszag. Ezután megkérdezték őket, hogy mennyire érezték kellemesnek vagy kellemetlennek a szagot. Az a csoport, amelyik úgy vélte, hogy a szagminta sajtból származik, kellemesebbnek ítélte illatát, mint az a csoport, ami emberi testből származónak gondolta.

A kutatók a szaglászással egyidejűleg funkcionális mágnesrezonanciás felvételt (fMRI) is készítettek az alanyok agyi vérátáramlásáról. Azt találták, hogy abban a csoportban, amelyik cheddar sajtnak vélte a szag forrását, jóval nagyobb intenzitással léptek működésbe a szagingerek feldolgozásáért felelős agykérgi területek (a rostralis elülső cingularis kéreg és a medialis orbitofrontalis kéreg), mint a másik csoportban.

Később az alanyoknak friss levegő illatmintáját adták, és itt is az egyik csoport sajtnak, a másik testszagnak vélte. Az fMRI kimutatta, hogy tényleges szaginger nélkül is hasonló változások következnek be az agyban, mint izovaleriánsavval, azaz a két kéregrész friss levegő hatására is működésbe lépett – igaz jóval kisebb mértékben – a cheddar sajtos csoportban.

Tudományosan is igazolást nyert tehát az, amit a reklámszövegírók és az étteremtulajdonosok már régóta tudnak: néhány ügyes szó segítségével a bűzből illat varázsolható.