Ismét magyar tudósok cikke a Nature-ben
A Nature június 9-i száma Palla Gergely, Derényi Imre, Farkas Illés és Vicsek Tamás: A természet és társadalom komplex hálózataiban található átfedő csoportosulások feltárása címmel közöl cikket. E cikk esetében fontos tény, hogy egy kizárólag hazai kutatókból álló, magyarországi tevékenység eredményét publikáló csoportról van szó.
Bonyolult hálózatok belső szerkezetének feltárása terén értek el nemzetközi szinten kiemelkedő jelentőségű eredményeket a magyar kutatók. Az ELTE-n működő MTA kutatócsoport tagjai által kifejlesztett – a világ legelismertebb tudományos folyóiratában, a Nature-ban publikált – módszer nagy hatékonysággal keresi meg az óriási hálózatokat alkotó, rejtett, egymással átfedő csoportosulásokat.
A Palla Gergely, Derényi Imre, Farkas Illés és Vicsek Tamás által írt cikkhez a angel.elte.hu/clustering helyről ingyenesen letölthető szoftver csomag is járul, amely segítségével a leendő felhasználók gyorsan és egyszerűen határozhatják meg az általuk vizsgálni kívánt hálózatok szerkezetét.
A technika fejlődése következtében rohamosan gyűlnek az adatok az életünket nagyban meghatározó hálózatokról, például az Internetről, a cégek kapcsolatrendszeréről, vagy a sejtek működéséért felelős építőkövek, a fehérjék kölcsönhatásairól. Ez utóbbi hálózat szerkezetének megismerésétől konkrét orvostudományi haszon várható. A fehérjék kapcsolatrendszerében levő csoportosulások ugyanis sorsdöntő jelentőségű alapfolyamatoknak feleltethetők meg. Ezért a módszerrel a gyógykezelés szempontjából kulcsfontosságú és konkrét kezelési eljárás célpontjául szolgáló fehérjék vagy fehérjecsoportok azonosíthatók.
Ha valaki képet akarna kapni arról, hogy milyen összetett lehet egy hálózat, csak gondoljon saját kapcsolatrendszerére. Mindannyiunk egyszerre tagja számos kisebb-nagyobb, a tagjai közötti erősebb és számosabb kapcsolattal jellemezhető közösségnek. Ilyen közösség a családunk, barátaink, kollégáink, stb. Ráadásul, ha nagyobb munkahelyen dolgozunk, munkatársaink kollegiális kapcsolatrendszere önmagában is bonyolult, a csoportok, osztályok, főosztályok, stb miatt egymásba ágyazott és átfedő. Mindenkinek van egy külön, több közösségből álló kapcsolatrendszere, amelyek a sok közös ismerősön keresztül egymásba gabalyodnak. Az ilyen hálózatok „kibogozásában” fog alapvető szerepet játszani a magyar kutatók új módszere.
Gyakran az információ a részek közötti kapcsolatrendszert leíró hálózat felépítéséről eleve adott. Sok fontos esetben azonban nem tudjuk előre, hogy milyen is a hálózat szerkezete, hanem azt az egyes elemek közötti, páronkénti kapcsolódások ismeretéből kell rekonstruálni. Tegyük fel például, hogy nem tudjuk egy vállalatnál ki melyik „szinten” és melyik egységben dolgozik. Egy kérdőív segítségével csak azt tudjuk feltérképezni, hogy az adott személyek kikkel vannak munkakapcsolatban. Visszafejthető innen a struktúra? Sok fontos biológiai és szociális hálózat megértéséhez van szükség ilyen jellegű kérdések megválaszolására, és ennek a valójában nehéz matematikai problémának a megoldása terén született most áttörés.
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia
Kapcsolódó linkek:
Focisták és a demencia
Egy új kutatás szerint a magasabb osztályú focistáknál gyakoribb az időskori demencia, mint az átlagemberek körében.
A múltról árulkodnak a New York-i gerendák
A metropolisz építésekor felhasznált faanyag évgyűrűinek vizsgálatát a folyamatos felújítási munkálatok tették lehetővé.
Mennyire tükrözi a valóságot, amit a természetfilmeken látunk?
A filmek legtöbbször egy idealizált, érintetlen, embermentes környezetet mutatnak be, a valóság azonban sajnos távolról sem ilyen tiszta.
Pteroszauruszok sokasága lakta Oregon egykori partjait
Egy különlegesen gazdag kövület-együttesről úgy találták, egy része a repülő őshüllők guanója lehet.
Az egykori ausztrál óriás sas koalákat evett
A madárfaj maradványait apránként fedezték fel, mostanra tudtak meg annyit róla, hogy nevet is kaphatott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
