Franciaországban épülhet a kísérleti fúziós erőmű

A fúziós erőmű helyszínéről szóló döntést kedden hozták meg a Moszkvában tanácskozó hivatalnokok, akik a hat résztvevő felet képviselték. A most megvalósítandó erőmű az utolsó fázist jelenti majd a megépítendő, kereskedelmi célokra is felhasználható reaktor prototípusa előtt. A fúziós program neve angolul International Thermonuclear Experimental Reactor (ITER, Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor).

Janez Potocnik, az Európai Unió tudományért és kutatásért felelős biztosa szerint a nemzetközi tudományos együttműködés nagy lépést tett most előre. Potocnik hozzátette: „konszenzusra jutottunk az ITER ügyében, s most már minden erőfeszítést megteszünk azért, hogy véglegesítsük a projektről szóló egyezményt, és minél előbb megkezdődhessen az építkezés”.

Az oroszok és a kínaiak támogatták a franciákat

A projektben résztvevő hat fél közé tartozik az EU, az USA, Oroszország, Japán, Dél-Korea és Kína. Japán most azért vonta vissza jelentkezését, mert nem sokkal ezelőtt sikerült egy kompromisszumos megoldást találni, amellyel a „versenyben második helyezettet” kompenzációs csomaggal kárpótolnák. A hírek szerint a japánok így a projekt kutatói posztjainak egyötödét kapnák meg, annak ellenére, hogy a költségeknek csak a tizedét vállalnák magukra. Japán ugyancsak a helyszíne lehet egy a projekthez kapcsolódó anyagkutatási létesítménynek, s ennek a beruházásnak a költségeit felerészben az EU vállalná.

A francia köztársasági elnök, Jacques Chirac megköszönte az uniós tagállamoknak, továbbá Oroszországnak és Kínának, hogy támogatták a francia pályázatot. Chirac szerint ez nagy siker Franciaország, Európa és az ITER összes partnere számára.

Tízmilliárd euróba kerül a létesítmény

A Cadarache-ban megvalósuló projekt költségeit a szakértők 10 milliárd euróra becsülik, időtartama pedig szintén figyelemreméltó: 35 évig fut majd a program! A tervek szerint a most Franciaországnak odaítélt projekt során fenntartható nukleáris fúziót hoznak létre a tudósok és mérnökök, és ezzel az atomenergia hasznosításának új korszakába léphet az emberiség.

Nem véletlen, hogy a projekt tudományos értéke mellett az anyagi vonzatok is csábították a beruházásért versengő országokat. Európán belül például Spanyolország szeretett volna otthont adni a fúziós reaktornak, ám a rivalizálásban Párizs győzött kontinensünkön. Az USA már korábban bejelentette, hogy a nemzetközi együttműködésben készülő projekt helyszínéért nem kíván versengeni. Így végül az utolsó fázisban csak Japán és Franciaország maradt a ringben, s a két ország közül a „finisben” az európaiak győztek.

Sokáig megbénult a nemzetközi együttműködés

Az ITER-program immár 18 hónapja megbénult, minthogy a résztvevő országok nem tudtak megállapodni a reaktor helyszínéről, s elsősorban a japánok és a franciák vitája akadályozta az előrelépést.

A termonukleáris fúzión alapuló reaktor működési elve hasonló a Napban lejátszódó folyamatokhoz vagy a hidrogénbombában végbemenő történésekhez. A folyamat lényege az, hogy hidrogénatomok (pontosabban deutérium és/vagy trícium izotópok, amelyek a hidrogén változatainak tekinthetők) egyesülnek, és héliumatomokat hoznak létre. A keletkező héliumatomok tömege azonban kisebb az eredeti „összetevőknél”, márpedig Einstein relativitáselmélete szerint a tömeg ilyenkor energiává alakul át. Az így felszabaduló energiát szeretnék hasznosítani a nemzetközi együttműködésben résztvevő tudósok és mérnökök.

Annak ellenére, hogy a Teller Ede által kifejlesztett hidrogénbomba is hasonló elven működik, a termonukleáris fúzión alapuló erőmű sokkal tisztább lesz, mint a hagyományos atomerőművek, hiszen mint az alapanyagok, mind pedig a keletkező végtermékek a folyamat során sokkal veszélytelenebbek az uránnál, a plutóniumnál vagy azok származékainál, amelyek magas radioaktivitásuk miatt még évszázadokig, vagy még tovább szennyezhetik a környezetet a felhasználás után.

A hagyományos atomreaktorok ugyanis fissziós, azaz maghasadáson alapuló folyamatok révén termelik az energiát. (Itt is bizonyos tömeg vész el a folyamat során, az így keletkezett energiát hasznosítják az olyan erőművekben, mint például a paksi létesítmény.) Sőt, ha sikerül megvalósítani a fúziós erőművet, az még a fosszilis energiahordozók felhasználásánál is tisztább lesz, tehát a szén-, földgáz- vagy olajtüzelést is kiválthatja, jelentősen javítva a globális felmelegedés elleni küzdelem esélyeit – vélik megfigyelők.

Akadályok a megvalósítás előtt

Mindez igen jól hangzik ugyan, de a fúziós erőmű megvalósítása előtt még hatalmas akadályok tornyosulnak. Ahhoz, hogy kontrollálni tudják a fúziót, a gázokat 100 millió fokig kell hevíteni. Az ehhez szükséges technikai feltételek megvalósítása óriási kihívást jelent a tudósok számára. Egyelőre még nem is teljességgel bizonyos az egész projekt sikere, viszont ha eredménnyel járnak a tudósok, az óriási áttörést hozhat az emberiség történetében: ha az ITER gazdaságosan és sikeresen működne, egyetlen kilogrammnyi fűtőanyaga ugyanannyi energiát termelne, mint 10 millió kilogramm hagyományos (fosszilis) tüzelőanyag.

Cadarache mintegy hatvan kilométerre – a szárazföld belsejében – található Marseille-től, a dél-franciaországi kikötővárostól. A kisváros azóta a francia nukleáris kutatás egyik központja, hogy Párizs (pontosabban de Gaulle tábornok, köztársasági elnök) atomenergia-programját 1959-ben elindította. A helybeli politikusok nagyon örültek a moszkvai bejelentés hallatán, hiszen a Cadarache-ban megépülő létesítmény munkahelyek ezreit teremti majd a környéken.

Környezetvédők azonban máris aggályaikat hangoztatják: szerintük Cadarache egy veszélyes törésvonalon fekszik, ahol földrengések fordulhatnak elő. A cadarache-i vezetők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem veszélyezteti semmi a meglévő létesítményeket, illetve a tervezett projektet.