Különleges Einstein-levél bukkant fel

A relativitáselmélet mondta ki először a tömeg-energia ekvivalenciáját, vagyis azt, hogy a tömeg energiává alakulhat át. Az atombomba működési elve ezen az Einstein által megállapított összefüggésen alapul (a széthasított atommagok tömege egy része elvész, így energia szabadul fel). Maga a híres fizikus nem vett részt a nukleáris fegyverek kifejlesztésében, igaz viszont az is, hogy magyar barátai és tudóstársai hatására 1939-ben levelet írt Franklin D. Roosevelt amerikai elnöknek, amelyben a katonai jellegű atomkutatásokat szorgalmazta. (Tulajdonképpen a levelet Szilárd Leó fogalmazta meg, és Einstein azután írta alá, hogy arra Szilárd rábeszélte.)

Új levelek kerültek elő

Idén ünnepli a tudományos világ Einstein relativitáselméletének századik évfordulóját. (Más kérdés, hogy miért csak Einsteint ünnepeljük, hiszen több matematikus már előtte hasonló teóriákat dolgozott ki.) Sinohara Szeiei, a távol-keleti filozófus és német-japán fordító özvegye most nyilvánosságra hozta néhai férje levelezését, amelyet Albert Einsteinnel folytatott a tudós életének utolsó éveiben. Mindez összekapcsolódik a világ első – és szerencsére máig utolsó – atomtámadásainak hatvanadik évfordulójával is.

Einsteinnek a nukleáris hadviselés elleni állásfoglalását már korábban is dokumentálták a tudománytörténészek. Ám a Sinoharának küldött levelek azt is megmutatják, miként próbálta megvédeni magát és személyes tevékenységét összhangba hozni pacifizmusával.

Durván kezdték

A kapcsolat 1953-ban kezdődött, amikor Sinohara – egy alighanem éles hangú – levelet küldött Einsteinnek, amelyben bírálta a fizikust. Sinohara azzal vádolta a relativitáselmélet (egyik) kidolgozóját, hogy szerepet játszott a nukleáris fegyverek kifejlesztésében. Einstein erre elutasító választ küldött, méghozzá egy gépelt levél hátoldalán(!), kézzel írott sorokkal. A tudós még arra se méltatta a japán filozófust, hogy üdvözletét fejezze ki, ami szokatlanul durva dolog – nem manapság, az e-mailezés korában, hanem fél évszázaddal ezelőtt, s különösen két kontinens közötti kapcsolattartáskor.

„Mindig elítéltem az atombomba bevetését Japán ellen, de semmit sem tehettem a végzetes döntés megelőzésére” – válaszolta németül Sinoharának 1953. június 23-án.

Százezrek haltak meg a két bomba miatt

A hirosimai bomba 140 ezer embert ölt meg, kiirtotta a japán város lakosságának felét. Az áldozatoknak csak egy része halt meg azonnal, a többiek hónapokkal később a sugárfertőzéstől vagy a szörnyű égési sebektől. 1945 augusztusában, három nappal Hirosima után Nagaszakira is ledobtak az amerikaiak egy bombát, amely újabb 70 ezer halálos áldozatot követelt. Hat nap múlva Hirohito császár a rádióban bejelentette Japán kapitulációját. A távol-keleti szigetország azóta is kampányt folytat a nukleáris fegyverek betiltásáért.

„Az egyetlen vigasz számomra a nukleáris fegyverek fejlesztésekor, hogy most az elrettentő hatás győzedelmeskedik, és a nemzetközi biztonság erősödik” – írta Einstein egy másik levelében. Einsteinnek zsidó származása miatt kellett elmenekülnie Németországból 1933-ban, Hitler hatalomra jutásakor. Ezután az Egyesült Államokban telepedett le a tudós. Einstein szintén leírta a japán filozófusnak, hogy időnként el tudja fogadni a háborút. „Nem azt írtam, hogy abszolút pacifista vagyok, de mindig is meggyőződéses pacifista voltam. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan körülmények, amelyek között véleményem szerint szükséges az erő használata” – szögezte le A relativitáselmélet atyja. „Ilyen eset például, ha egy olyan ellenféllel kerülök szembe, akinek feltétel nélküli célja, hogy engem és a népemet elpusztítsa.” Majd így folytatta: „Ezért a náci Németország elleni erőhasználat véleményem szerint igazságos és szükséges volt.”

Végül barátság szövődött

Sinohara filozófiát tanult Németországban, mielőtt 1947-ben visszatért volna Tokióba. A japán gondolkodó agyvérzésben hunyt el 2001-ben, 89 éves korában. Leveleit azóta magának tartotta meg özvegye, Nobuko Sinohara. A levelezés 1954 júliusában fejeződött be, egy évvel azelőtt, hogy Einstein meghalt. Így nem teljesülhetett Sinohara álma, hogy személyesen is találkozzon a tudóssal.

„A férjem első levelét dühösen írta, és talán ezért válaszolt rá idegesen Einstein” – nyilatkozta most Sinohara özvegye, aki maga is nyolcvanadik esztendejében jár. „De később, a levelezés során Dr. Einstein és a férjem között barátság alakult ki” – tette hozzá, utalva arra, hogy később egy japán babát és tradicionális képeket küldtek a fizikusnak, akitől dedikált fényképet kapott a házaspár cserébe.

Sinohara özvegye most elhatározta, hogy közgyűjteményben helyezi el az Einsteintől kapott leveleket, amire jó alkalom az Einstein-év, illetve a második világháború lezárásának hatvanadik évfordulója. Jelenleg is zajlik a megfelelő múzeum kiválasztása, ugyanis időközben több intézmény is bejelentkezett az idős asszonynál, hogy szívesen kiállítaná az iratokat és a dokumentumokat.