Bécs antidarwinista érseke az elhunyt pápával száll szembe

A német Spiegel Online szerint a német pápa, XVI. Benedek állhat a bécsi kardinális megnyilvánulásának hátterében. Más nézetek szerint viszont amerikai hatás érződik az osztrák főpap levelén, amely az elhunyt II. János Pál elleni állásfoglalásként is értelmezhető.

Mit akarhat Bécs érseke? Miért foglalt állást a „neodarwinizmus” ellen? – teszi fel a kérdéseket a német Spiegel Online. Christoph Schönborn bécsi érsekről a cikkből megtudhatjuk, hogy ő is szóba került II. János Pál pápa esetleges utódjaként, és az esélyesek között ő volt az egyik legfiatalabb, a maga hatvan évével.

Levél a New York Times-nak

Ám a pápaválasztás megtörtént, és német lett az új egyházfő, Joseph Ratzinger – illetve most már XVI. Benedek – személyében, amire évszázadok óta nem volt példa. Éppen ezért a bécsi érsek is más témákkal kezdett foglalkozni, így július 7-én levele jelent meg az amerikai New York Times-ban. Schönborn írásában a hitet és a tudományt próbálta összeegyeztetni. Ennek kapcsán kellett szólnia a Darwinról, illetve az ő elméletéről is, amely – mint tudjuk – akár Isten létezése nélkül is megmagyarázta a fajok eredetét, változatosságát, vagyis a darwinista teóriához nem szükségeltetik a Teremtő.

Éppen ezért érezhette Schönborn úgy, hogy fel kell lépnie az általa „neodarwinista dogmák védelmezőinek” nevezett teoretikusokkal szemben. Az érsek írásában leszögezte például, hogy a neodarwinisták nézeteit az egyház nem ismeri el, sőt nem is tűri azt. Szerinte a katolikus egyház nem tartja összeegyeztethetőnek a hittel a természetes kiválogatódás elméletét.

Nincs véletlen

Schönborn szerint az evolúció több mint a véletlen és a (természetes) kiválogatódás játéka. Az szerinte Isten akaratának megnyilvánulása. A bécsi kardinális odáig ment, hogy leírta: „szeretett János Pálunk” 1996-ban „homályos és lényegtelen” megállapításokat tett ezzel kapcsolatban. Schönborn ezzel az elhunyt lengyel pápának az övénél differenciáltabb megközelítésére utalt.

Schönborn „helyreigazítása”, az hogy az előző pápát is „korrigálja”, időközben egyre nagyobb visszhangot váltott ki. A Pápai Tudományos Akadémia tagja, Sir Richard Edmund Southwood zoológus máris kijelentette: az evolúciós elmélet és a katolikus hit egyáltalán nincs ellentétben egymással. A Kasselben dolgozó evolúcióbiológus, Ulrich Kutscherapedig egyszerűen „hatásköri túllépésről” beszél a bécsi kardinális levele kapcsán. Amerikai tudósok időközben a pápa állásfoglalására várnak az ügyben.

II. János Pált is semmibe veszi?

Amúgy a Schönborn által említett „homályos és lényegtelen levél”, amelyet II. János Pál fogalmazott meg, a lengyel pápa üzenete volt, amely a Pápai Tudományos Akadémia tagjaihoz is szólt. Ebben az előző egyházfő leszögezte, hogy az evolúciós elmélet „több, mint egy hipotézis”.

A bécsi érsek mostani állásfoglalását sokan azért is tartják figyelemreméltónak, mert a Spiegel Online szerint ő Joseph Ratzinger „koronahercege”, s a német lap felteszi a kérdést: Schönborn nem éppen XVI. Benedek megbízásából írta-e meg levelét?

A katolikus egyházban egyébként nem II. János Pál volt az első, aki tudomásul vette az evolúciós elméletet. Már XII. Pius 1950-ben kijelentette „Humani generis” enciklikájában, hogy lehetséges a hit és az evolúciós teória koegzisztenciája (együttélése). Az egyház eszerint nem mond ítéletet az elmélet tudományos értékéről. Megfordítva pedig: katolikus szempontból pedig a tudomány nem tagadhatja a végső ok, az okok okának (causa causae) a létét. Tavaly egyébként egy nemzetközi teológiai bizottság elnökeként (alighanem a Hittani Kongregációról van szó) Joseph Ratzinger megerősítette ezt az álláspontot.

Amerikai hatások

Éppen ezért más feltételezések szerint nem biztos, hogy a jelenlegi pápa, azaz Joseph Ratzinger áll Schönborn megnyilvánulásainak hátterében, hanem a katolikus tradicionalisták, akik az evolúciós tanokra mint az ördög művére néztek mindig is. Ennek az irányzatnak a legfőbb képviselői közé tartozik az amerikai Mark Ryland, aki a Házasság- és Családkutató Teológiai Intézet vezetője, továbbá a Discovery Intézet alelnöke. Ryland és Schönborn a hírek szerint jól ismerik egymást. Mindkét Ryland által irányított, befolyásolt amerikai szervezet a hagyományos értékekre helyezi a hangsúlyt, ezen belül a seattle-i Discovery Intézet legfőbb célja a „neodarwinizmus” elleni küzdelem. (Mint ismeretes, az USA-ban viszonylagos sikereket ért el a kreacionista mozgalom: számos államban a tankönyvek revíziója van napirenden, s ennek során átírják a darwinizmusra vonatkozó részeket, és a teremtéselmélettel (is) magyaráznak biológiai jelenségeket.

A Discovery Intézet egyik legismertebb jelszava az „intelligens tervezés”, ez magyarázná szerintük a fajok keletkezését. Így az evolúció nem véletlenszerű, hanem céltudatos folyamat volna, amelyben Isten egyfajta „programozó”, aki az egész rendszert kézben tartja.

Mégiscsak Ratzinger embere Schönborn?

Egyesek arra hívják fel a figyelmet, hogy jóllehet az amerikai mozgalom komoly hatással bírhat egyes katolikus vezetőkre, az intelligens tervezés elmélete nem elsősorban a római katolikusok körében született meg. E vélemények szerint a most zavart keltő bécsi kardinális szavai mégiscsak az új pápa azon kijelentésével csengenek egybe, amely XVI. Benedek beiktatásakor hangzott el. Joseph Ratzinger ekkor így szólt: „Nem vagyunk az evolúció véletlenszerű és értelmetlen termékei. Mindenki közülünk Isten elgondolásának gyümölcse.” Így talán Schönborn sem véletlenül nyilatkozott a New York Times-nak…