Kecsegtető zöldenergia-források: A biomassza

Európa importfüggősége a fosszilis energiahordozók tekintetében rendkívül magas, 70 százalék, ami már önmagában indokolttá teszi az új, alternatív technológiák, tüzelőanyagok alkalmazásának növelését. Ez az energiaforrás ugyanis helyben előállítható, a hő- és villamosenergia-termelésben egyaránt felhasználható, de mi a legfőbb, jóval kisebb a légszennyezés, különösen a CO2 kibocsátás.

Magyarországnak igen jó természeti adottságai vannak a megújuló energiaforrásokon belül a biomassza energetikai célú hasznosításához. Szakértők szerint robbanásszerű fejlődés várható a hazai energiaültetvények hasznosításának ágazatában. Annál is inkább, mert az elkövetkező években körülbelül egymillió hektárnyi szántóterület fog kikerülni a mezőgazdasági művelésből, az agrár szakemberek szerint. Ezek jellemzően gyenge termőképességű területek, melyek viszont kiválóan megfelelnek az ilyen helyeken is életképes, szívós fajtákból álló energiaültetvények létesítésére.

Mi a biomassza?

Az emberiség legrégebben használt energiaforrása. A biomassza gyűjtőfogalom, a növényi és állati szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti. Legelterjedtebb ezek közül a fa, de nem csak fás-, hanem lágyszárúak (pl. nád, energiafű), mezőgazdasági termelésből visszamaradt növényi hulladékok, állati termékek (pl. trágya) is idetartoznak, valamint azok a növények, amelyek magvaiból üzemanyagot lehet gyártani. Mire lehet használni a biomasszát? Elektromos áram és hő termelésére, biogáz vagy motorhajtásra alkalmas alkoholok előállítására.

Előnyök hosszú sora

A biomassza legnagyobb hátránya a hagyományos energiahordozókkal szemben a kis energiasűrűsége. Ezt azonban ellensúlyozza azzal, hogy az ennek felhasználásával történő energiatermelés számos nemzetgazdasági előnnyel járhat: nagyságrendekkel kevésbé terheli a környezetet, mérséklődik az energiaimport-függőség, kitörési pontot jelenthet a mezőgazdaság számára, mivel hozzájárulhat egy újszerű mezőgazdasági termékszerkezet kialakításához, valamint munkahelyeket teremthet és hozzájárulhat egyes területek népesség-megtartásához. A legfontosabb előnye mégis az, hogy a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, valamint a szilárd komponensek tekintetében jóval kisebb a légszennyezés. Különösen így van ez az üvegházhatást okozó szén-dioxid esetében, hiszen míg a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor jelentős többlet CO2 kerül a légkörbe, addig a növények elégetésekor csak annyi, amennyit fejlődésük során magukba építettek.

Elővigyázatosnak kell lenni

Az energiaültetvények létrehozása előtt gondosan meg kell vizsgálni a lehetséges környezeti, természetvédelmi hatásokat. Természetvédelmi szempontból az egyik legfontosabb kérdés, hogy egy energianövény mennyire lehet invazív az adott környezetben. Sajnos sok példa akad (például az észak-amerikai akác), hogy egy-egy gazdasági célra meghonosított növény özönnövénnyé vált, ami sok esetben az őshonos növényzet kiszorításával és a talaj tulajdonságainak tartós megváltoztatásával járt.

Magyarországon egyelőre három erőműben, Kazincbarcikán, Pécsett és Ajkán váltottak át részben biomasszára. Jelenleg ezek az erőművek szinte kizárólag a meglévő erdőkből származó biomasszára támaszkodnak. A WWF Magyarország kezdeményezte, hogy az érintett erdőgazdaságokkal együttműködve vizsgálják a jelenlegi használat hosszú távú erdészeti, természetvédelmi hatásait. A WWF szerint a további fejlesztéseket mindenképpen csakis energiaültetvényekből származó biomasszával lehet megvalósítani, szorgalmazza továbbá az erre épülő, kisebb kapacitású, helyi erőművek rendszerének kialakítását.

Nem szabad elfelejteni, hogy a biomassza energetikai célú használata még nem fogja megoldani a növekvő energiaigényünkből és a fogyatkozó fosszilis készleteinkből fakadó problémáinkat. Ez egy rendkívül hasznos kiegészítő energiaforrás, melynek számos pozitív hatása lehet a vidékfejlesztésen keresztül az üvegházhatású gázok kibocsátása következtében egyre növekvő veszélyként fenyegető klímaváltozás megelőzésében.

Áram olajbogyóból

Az olajbogyó és a belőle készült olívaolaj évszázadok óta a spanyol konyha alapja. Az elmúlt évtizedben azonban új piacra leltek az olívatermesztők: az energiaszektorra.

Spanyolország déli részén, Andalúziában van a világ első „olíva erőműve”. Palenciana városában található erőmű világszinten úttörőnek számított 1995-ben, mikor is az olívát megújuló energiaforrásként kezdte használni elektromos áram termelésére. Az erőmű ma 27 000 háztartás lát el íly módon zöld árammal, és működése óta négy másik erőmű is követte példáját a régióban. Az olívaolajgyártás során miután a bogyókból kipréselték az olajat, a visszamaradt mellékterméket megszárítják és biomasszaként hasznosítják.

José Santamaría és családja generációk óta olívát termeszt és dolgoz fel Sevilla mellett. Négy évvel ezelőtt kezdték el biomasszaként is értékesíteni terméküket. „Ideális megoldásnak tűnt számunkra.” – magyarázza. „Mindig is gondot okozott, mit tegyünk az olaj kipréselése után a bogyók maradékával, ami szennyezheti a termőtalajt és a vizeket. Zöld energiaként történő hasznosításával egy környezeti problémából megoldás lett. Ezzel jól jár a környezet és jól járunk mi is.”

Andalúzia „olíva erőművei” jelenleg 130 000 háztartást látnak el elektromos energiával, ám még kiaknázatlan lehetőségek vannak ezen a téren. A technológia adott, már csak a kormányzati szintű támogatás hiányzik.

Forrás: WWF Magyarország