Génhiba okozza a gyerekkori kövérséget és a cukorbajt?

Génhiba okozhatja a kövérséget és a cukorbajt, ugyanis a kövér családok felénél megtalálható egy inzulinrezisztenciát okozó génmutáció, állapították meg a francia Pasteur Intézet munkatársai Lille-ben és az angol Imperial College kutatói Londonban.
Az új felfedezés szerint az ENPP1 gén örökletes mutációja hozzájárul ahhoz, hogy egyes gyerekek korán túlsúlyosak legyenek, és hamar megjelenjen náluk a II. típusú diabetes.
Philippe Froguel Lille-ben, a Pasteur Intézetben, angol kollégái pedig Londonban, az Imperial College-ban összesen 1225 kövér és 1205 normális súlyú 3 és 11 év közötti gyerek génjeit vizsgálták meg, és úgy találták, hogy a kövér gyerekek esetében kétszer-háromszor akkora annak a valószínűsége, hogy az említett gén mutáns kópiáját hordozzák.
A kutatók megvizsgálták a gyerekek szüleit és nagyszüleit, és náluk is az említett gén-variáns esetén szokásos kövérségi és cukorbetegségi hajlamot tapasztalták. Froguel szerint az inzulin-rezisztencia valószínűleg oka, és nem következménye a kövérségnek.
A mutáns gén, mely a kaukázusi emberfajtánál 20, feketéknél pedig 50 százalékos gyakorisággal fordul elő, a testben – főleg az agyban és a hasnyálmirigyben – lévő inzulin-receptorokhoz kötődik, kiszorítva onnan az inzulint. Ennek következtében a vérben jelen lévő szabad inzulin miatt a máj több glukózt termel, ami normális körülmények között csak olyankor fordul elő, ha valaki már órák óta nem evett. A zsírszövetek felszívják a glukózt és zsírréteg formájában tárolják – kialakul a kövérség. Az ilyen inzulin-rezisztencia lerontja a hasnyálmirigy inzulintermelését is, így megnő a II típusú diabetes kialakulásának veszélye.
A kisgyerekeknél tapasztalt elváltozások szüleiknél és nagyszüleiknél is csak mostanában kezdődtek. Valószínűleg a környezeti ártalmak, a helytelen táplálkozás és a mozgás-szegény életmód következtében jelentkeznek 20 évvel korábban a genetikai hajlam miatti tünetek – vélik a kutatók.