Képalkotó diagnosztika: új esély a rákgyógyításban

Az orvosi diagnosztika az egyik olyan tudományág, amely gyökeresen megváltoztathat gyógyító eljárásokat, kezeléseket, hiszen hozzásegít a betegségek mind korábbi felismeréséhez és egyúttal a korszerűbb és eredményesebb gyógyításához. Különösen igaz ez a rákdiagnosztikára: e kór leküzdésében a korai felismerés, a kifejlődés megelőzése döntő lehet. Ezért is táplálnak nagy reményeket a képalkotó diagnosztika legújabb eszköze, a PET/CT-technológia iránt, amely az elmúlt öt évben forradalmi újdonságokat hozott az onkológia számára, pótolhatatlan információkat ad egyes szív-érrendszeri és neurológiai megbetegedésekben, s ma már elérhető Magyarországon is. A legújabb és egyben legkorszerűbb berendezést a közelmúltban adták át Budapesten, Újbudán, a Pozitron Diagnosztika PET/CT Központban.

A PET betűszó a pozitronemissziós tomográfia rövidítése. Ez jelenleg az egyik legmodernebb orvosi funkcionális képalkotó eljárás. Ám a CT-vel (computer tomográf) kombinált PET-berendezések jelentik igazán ma az orvosi képalkotó diagnosztika csúcsát. A hagyományos, rutin képalkotó eljárások (röntgen, ultrahang, CT, MRI) elsősorban a szervek, szervrendszerek morfológiáját, az anatómiai viszonyokat ábrázolják, a fejlődés révén egyre jobb térbeli felbontással. Hátrányuk, hogy a kóros folyamat rossz- vagy jóindulatú voltát csak akkor lehet velük meghatározni, ha az már az érintett szerv szerkezetében, méretében, formájában is elváltozást okozott.

A funkcionális képalkotó eljárások sajátossága, hogy nem az anatómiai viszonyokat, hanem a szervek, szövetek különböző működési jellemzőjét (pl. véráramlás, anyagcsere) jelenítik meg egy adott pillanatban. Hiszen egy betegség kialakulása először a szervek, szövetek funkcionális jellemzőiben okoz elváltozást és ezt általában másodlagosan kíséri az anatómia módosulása. Így érthető, hogy a funkcionális képalkotó eljárások jóval hamarabb, még az anatómiai elváltozások kialakulása előtt képesek jelezni a betegséget.

A funkcionális képalkotás lényege

A pozitronemissziós tomográfia a pozitron sugárzó izotópokkal jelölt molekulák segítségével képes a szervezet biokémiai folyamatait ábrázolni. Az izotópos nyomjelzési technika kidolgozása Hevesy György Nobel-díjas (1943) magyar tudós nevéhez fűződik. A módszer lényege az, hogy különböző biológiai anyagokat (pl. glükózt, aminosavakat, receptorligandokat, stb.) bomlásuk során pozitront kibocsátó izotópokkal (11C, 18F, 13N, 15O) jelölnek meg, majd a jelölt anyagot (radiofarmakon) a betegbe bejuttatják, és az eloszlását leképezik.

Az izotópokat részecske- gyorsítóban (ciklotronban) állítják elő. (A Pozitron Diagnosztikai Központnak saját ciklotronja van.) A PET-izotópok jellemzője, hogy fizikai felezési idejük nagyon rövid (2-110 perc), így alkalmazásuk a beteg számára kisebb sugárterheléssel jár. Elméletileg az élő szervezet anyagcseréjében résztvevő bármelyik szerves molekula jelölhető PET-izotóppal, és a módszer segítségével szinte mindegyik biokémiai, élettani folyamat leképezhető, illetve aktivitása mérhető.

A vizsgálat során nyert adatokból számítógép segítségével rekonstruálják a képeket. A vizsgálattal elsődlegesen a test hossztengelyére merőleges szeletek nyerhetők (a CT-hez hasonlóan), akár az egész testről. Később ezekből a szeletekből tetszőleges irányú, akár háromdimenziós képek állíthatók elő. A bejuttatott radiofarmakon szöveti eloszlása a különböző (fiziológiás, illetve kóros) funkcionális állapotokban egymástól jelentős mértékben eltér, így ennek alapján a kóros folyamatok felismerhetők és lokalizálhatók.

Két-három milliméteres elváltozások is felismerhetők

Az újbudai klinikán felállított SIEMENS Biograph 16 PET/CT berendezés egy Somatom Emotion 16 ultragyors kerámia (UFC) detektoros CT-ből, és egy ECAT Accel LSO kristályos Hi-Rez PET egységből áll. Miközben a páciens áthalad a CT látóterén, a vizsgált tartományról az emberi test anatómiáját hűen megjelenítő, nagyfelbontású képek sorozata jön létre. A teljes testre kiterjedő CT-képalkotás kevesebb, mint fél percet vesz igénybe. A készülékbe épített speciális algoritmus a vizsgálat közben folyamatosan változtatja a sugárforrás intenzitását, annak érdekében, hogy a kívánt minőségű képek a lehető legalacsonyabb dózisterhelés mellett legyenek elérhetőek.

Ezt követően a PET-kamera képezi le a vizsgálni kívánt tartományt. Az egész test PET-leképezése átlagos testalkatú betegnél csak 15 percet vesz igénybe, és akár 2-3 mm-es nagyságú elváltozások is felismerhetők, s így kezelhetővé tehetők, ami megmentheti, vagy jelentős mértékben meghosszabbíthatja a beteg életét.

A PET/CT diagnosztikai alkalmazása elsősorban az onkológiai (a vizsgálatok kb. 85-90 százaléka), kisebb részben a neuro-pszichiátriai (kb. 5-10 százalék) és a kardiológiai (kb. 5 százalék) betegellátásban játszik szerepet.

Magyarországon évente mintegy 25.000 PET/CT vizsgálatra lenne szükség. Ebből az új Diagnosztikai Központ évente több mint tízezer vizsgálat megvalósítására is képes, mivel az intézmény a most átadott épületben rendelkezik saját ciklotronnal (részecskegyorsítóval) valamint radiokémiai laboratóriummal, azaz képes izotóp előállítására. Így a Központ alkalmas mind onkológiai, idegsebészeti, mind kardiológiai vizsgálatok gyors elvégzésére, kiváltva (és megtakarítva az OEP vagy a beteg számára) az MR, UH, SPECT eljárásokat, esetleg a szívkatéterezés, a tükrözés, és a biopszia költségeit is.