Újabb áldozatokat követelt a titokzatos kínai járvány
Két újabb ember halálával 19-re emelkedett az elmúlt nap folyamán a délnyugat-kínai Szecsuán tartományban pusztító rejtélyes járvány halálos áldozatainak száma, jóllehet eddig nem észlelték, hogy a fertőzés emberről-emberre terjedne - közölte kedden a kínai egészségügyi minisztérium.
Az elmúlt hónap folyamán Szecsuán tartományban mintegy nyolcvan fertőzést észleltek. A fertőzöttek közül jelenleg 17-en kritikus állapotban vannak. A betegek magas lázzal, bőr alatti bevérzésekkel, általában mérgezéses esetekben észlelt sokkos állapotban kerültek kórházba.
A laboratóriumi tesztek alapján a szakértők úgy vélik, hogy a megbetegedéseket az úgynevezett streptococcus suis okozta, amelyet általában sertések terjesztenek. Az álláspontot megerősíteni látszik az a tény, hogy az áldozatok közül mindannyian sertéseket, mégpedig beteg sertéseket vágtak le, majd dolgoztak fel.
A dél-kínai térség 75 települését, illetve városát érintő járvány súlyos aggodalmakat ébresztett Kínában. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy az atípusos tüdőgyulladás (SARS) ütötte fel ismét a fejét, netán madárinfluenzáról van szó, vagy esetleg egy újabb, eddig ismeretlen járvány terjed Dél-Kínában, abban a térségben, amelyről világszerte azt tartják, hogy – emberek és állatok életterének rendkívüli közelsége révén – állatokra, illetve emberekre veszélyes vírustörzsek beláthatatlan következményekkel járó keveredésének kiindulási helye lehet a nem túl távoli jövőben.
Ha alszunk, az agyunk azért még figyel
Alváslaborban végzett vizsgálatok során izgalmas eredményekre bukkantak a szakemberek.
Először halasztottak el repülést időjárási okból egy másik bolygón
A Marson, a Jezero-kráterben kísérleti repüléseket végző Ingenuity helikopternek egy váratlan porvihar miatt kellett a felszínen maradnia.
Csendesebb repülők bagolyszárny ihletéssel
A biológia ihlette mérnöki megoldások az élővilágban jól bevált módszereket, technikákat ültetnek át emberi használatba.
Mikor alakultak ki a füves térségek?
Bolygónk arculatának meghatározó részei a nagy füves térségek, a szavanna, a pampa, a préri, vagy a sztyeppe, ikonikus növény- és állatvilággal.
Az álcázás mestere a világ legkisebb szárazföldi csigája
A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
