Esőcsinálás mesterséges hőszigetekkel

Magyarországon, illetve Délkelet-Európában az idei nyár inkább a viharokról, áradásokról, özönvízszerű esőzésekről, jégesőkről szólt. Ezzel szemben kontinensünk délnyugati felén komoly szárazság sújtotta a legtöbb vidéket.

Winnetou-éknak sikerült…

Spanyolországban éppen ezért most egy új módszerrel álltak elő, amely nyomokban emlékeztethet az ifjúsági regényekben, pontosabban az indiános könyvekben, például a Winnetou-ban leírt metódusra. Emlékezhetünk: Karl May hősei úgy csináltak esőt a száraz prérin, hogy tüzet gyújtottak. Az első hangzásra furcsának tűnő cselekedet még elviselhetetlenebbé tette a hőséget, ám kisvártatva a tűz által felmelegített, felfelé szálló levegőből a páratartalom kicsapódott, és valóban esni kezdett az eső.

Hasonló elven alapuló eljárást dolgoztak ki Spanyolországban, azaz hővel keltenek esőt a szárazság közepette. Persze a high-tech megoldások korában nem egyszerűen tüzet gyújtanak a tudósok. Speciális fóliával takarják be a földeket – a fekete bevonat mérete elérheti akár a két négyzetkilométert is! –, s a különleges borítás 30-40 Celsius fokra melegíti fel a felette lévő levegőt. Minthogy a fóliát a tengerpart közelében helyeznék el, a közeli víz miatt egyébként is párás levegő felmelegedve felszállna, és kicsapódna belőle a páratartalom a magasabb, hűvösebb rétegekben.

Űrkutatás után fóliázás

A hőszigetek eredeti gondolata Léon Brenig brüsszeli fizikustól származik, hozzá csatlakozott aztán a spanyol Jesús Vigo Aguiar, a Salamancai Egyetemről. A két kutató máris együttműködik egy speciális fóliákat gyártó izraeli céggel, az Acktarral. Az Acktar termékeit eddig csak az űrkutatásban és a napelemgyártásban használták fel, most tehát egy új, ígéretesnek tűnő piac nyílhat meg a cég számára is. Az Acktar első embere, Zvi Finkelstein nem véletlenül lelkesedik: „egy ilyen létesítmény felhőket csinál, és oda viszi az esőt, ahol arra a legnagyobb szükség van”.

Hogy a hőszigetek „működnek-e”, vagyis tényleg esőt csinálnak-e, azt sokan vitatják. Egy megfigyelés azonban a belga-spanyol tudóspáros elméletét látszik igazolni. Ez a felmérés pedig a NASA-tól származik: az amerikai űrkutatási hivatal mérései szerint a nagyvárosok fölött – például Dallas és Atlanta térségeiben, az USA déli államaiban – gyakoribbak az esőzések, a csapadék mennyisége pedig 30 százalékkal is nagyobb lehet, mint a környező területeken.

Metropolisz-hatás?

Márpedig a nagyvárosok ugyanolyan hőszigeteknek számítanak, mint a speciális fóliával borított felületek. Brenigék szerint a rendszerük ugyanúgy működik, mint a metropoliszok: egy 2 négyzetkilométeres kiterjedésű fóliafelület szerintük ugyanolyan hatású lenne, mintha egy nagyváros épült volna a közelben.

Más kutatók, például a Meteomedia nevű, időjárás-előrejelzéssel foglalkozó német cég szakértője, Joachim Schug szkeptikusabban ítéli meg az „esőcsinálás” esélyeit. Schug a német Spiegel Online-nak nyilatkozva kifejtette, hogy véleménye szerint a Földközi-tenger környékén a belga-spanyol módszer nem valószínű, hogy működni fog, mert a levegő ott nyáron túl száraz. Kisebb felhők keletkezhetnek ugyan, de azok gyorsan „kipukkannak”, s ezt jól bizonyítja az olyan nagyobb városok környéke, mint a spanyolországi Málaga vagy a görög főváros, Athén térsége. E helyeken ugyanis a város által képzett hősziget sem képes a csapadékmennyiség növelésére.

Környezeti kockázatok

Ugyanakkor a német kutató azt is kifogásolja a belga-spanyol ötlet kapcsán, hogy a két javaslattevő nem gondolt az ökológiai kockázatokra: a két négyzetkilométert beborító fekete fólia ugyanis komoly környezetkárosítást is okozhat. Nagyon erős felszálló-áramlatok alakulhatnak ki, továbbá az úgynevezett „porördögök”, szélforgatagok képződése is beindulhat, a fokozott hőtermelés következtében. Mindezek tovább pusztíthatják az amúgy is kiszáradt mediterrán termőtalajt.

Az ellenvetések azonban nem kedvetlenítik el az izraeli vállalkozót, aki nagy fantáziát lát a projektben. Szerinte már egy kis tengeri fuvallat is meghozhatja a várva várt esőt a fóliák fölé. A speciális borítás továbbá hasznos lehet a növénytermesztésben is. A gyártó úgy véli, a fólia hatalmas üvegházként is funkcionálhat, ahol rendkívül sok növény termeszthető. Az Acktar cég vezére éppen ezért már jövőre szeretné a kísérleti projektet beindítani. Igaz, ezt nem Spanyolországban, hanem a még szárazabb izraeli Negev-sivatagban tenné: először egy 100×100 méteres fóliát terítenének le, és ennek tapasztalatait elemezve folytatnák a munkát.