Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Tudomány

Esőcsinálás mesterséges hőszigetekkel

2005.08.09.Admin
National Geographic Magyarország

A nyár az esőcsinálók szezonja, különösen azokban az országokban, ahol nem hullik ilyenkor elég csapadék. Spanyolországban és Izraelben például ilyen a helyzet, s ezért most egy új megoldással álltak elő Ibériában, amelyet a Közel-Keleten fognak tesztelni.

Magyarországon, illetve Délkelet-Európában az idei nyár inkább a viharokról, áradásokról, özönvízszerű esőzésekről, jégesőkről szólt. Ezzel szemben kontinensünk délnyugati felén komoly szárazság sújtotta a legtöbb vidéket.

Winnetou-éknak sikerült…

Spanyolországban éppen ezért most egy új módszerrel álltak elő, amely nyomokban emlékeztethet az ifjúsági regényekben, pontosabban az indiános könyvekben, például a Winnetou-ban leírt metódusra. Emlékezhetünk: Karl May hősei úgy csináltak esőt a száraz prérin, hogy tüzet gyújtottak. Az első hangzásra furcsának tűnő cselekedet még elviselhetetlenebbé tette a hőséget, ám kisvártatva a tűz által felmelegített, felfelé szálló levegőből a páratartalom kicsapódott, és valóban esni kezdett az eső.

Hasonló elven alapuló eljárást dolgoztak ki Spanyolországban, azaz hővel keltenek esőt a szárazság közepette. Persze a high-tech megoldások korában nem egyszerűen tüzet gyújtanak a tudósok. Speciális fóliával takarják be a földeket – a fekete bevonat mérete elérheti akár a két négyzetkilométert is! –, s a különleges borítás 30-40 Celsius fokra melegíti fel a felette lévő levegőt. Minthogy a fóliát a tengerpart közelében helyeznék el, a közeli víz miatt egyébként is párás levegő felmelegedve felszállna, és kicsapódna belőle a páratartalom a magasabb, hűvösebb rétegekben.

Űrkutatás után fóliázás

A hőszigetek eredeti gondolata Léon Brenig brüsszeli fizikustól származik, hozzá csatlakozott aztán a spanyol Jesús Vigo Aguiar, a Salamancai Egyetemről. A két kutató máris együttműködik egy speciális fóliákat gyártó izraeli céggel, az Acktarral. Az Acktar termékeit eddig csak az űrkutatásban és a napelemgyártásban használták fel, most tehát egy új, ígéretesnek tűnő piac nyílhat meg a cég számára is. Az Acktar első embere, Zvi Finkelstein nem véletlenül lelkesedik: „egy ilyen létesítmény felhőket csinál, és oda viszi az esőt, ahol arra a legnagyobb szükség van”.

Hogy a hőszigetek „működnek-e”, vagyis tényleg esőt csinálnak-e, azt sokan vitatják. Egy megfigyelés azonban a belga-spanyol tudóspáros elméletét látszik igazolni. Ez a felmérés pedig a NASA-tól származik: az amerikai űrkutatási hivatal mérései szerint a nagyvárosok fölött – például Dallas és Atlanta térségeiben, az USA déli államaiban – gyakoribbak az esőzések, a csapadék mennyisége pedig 30 százalékkal is nagyobb lehet, mint a környező területeken.

Metropolisz-hatás?

Márpedig a nagyvárosok ugyanolyan hőszigeteknek számítanak, mint a speciális fóliával borított felületek. Brenigék szerint a rendszerük ugyanúgy működik, mint a metropoliszok: egy 2 négyzetkilométeres kiterjedésű fóliafelület szerintük ugyanolyan hatású lenne, mintha egy nagyváros épült volna a közelben.

Más kutatók, például a Meteomedia nevű, időjárás-előrejelzéssel foglalkozó német cég szakértője, Joachim Schug szkeptikusabban ítéli meg az „esőcsinálás” esélyeit. Schug a német Spiegel Online-nak nyilatkozva kifejtette, hogy véleménye szerint a Földközi-tenger környékén a belga-spanyol módszer nem valószínű, hogy működni fog, mert a levegő ott nyáron túl száraz. Kisebb felhők keletkezhetnek ugyan, de azok gyorsan „kipukkannak”, s ezt jól bizonyítja az olyan nagyobb városok környéke, mint a spanyolországi Málaga vagy a görög főváros, Athén térsége. E helyeken ugyanis a város által képzett hősziget sem képes a csapadékmennyiség növelésére.

Környezeti kockázatok

Ugyanakkor a német kutató azt is kifogásolja a belga-spanyol ötlet kapcsán, hogy a két javaslattevő nem gondolt az ökológiai kockázatokra: a két négyzetkilométert beborító fekete fólia ugyanis komoly környezetkárosítást is okozhat. Nagyon erős felszálló-áramlatok alakulhatnak ki, továbbá az úgynevezett „porördögök”, szélforgatagok képződése is beindulhat, a fokozott hőtermelés következtében. Mindezek tovább pusztíthatják az amúgy is kiszáradt mediterrán termőtalajt.

Az ellenvetések azonban nem kedvetlenítik el az izraeli vállalkozót, aki nagy fantáziát lát a projektben. Szerinte már egy kis tengeri fuvallat is meghozhatja a várva várt esőt a fóliák fölé. A speciális borítás továbbá hasznos lehet a növénytermesztésben is. A gyártó úgy véli, a fólia hatalmas üvegházként is funkcionálhat, ahol rendkívül sok növény termeszthető. Az Acktar cég vezére éppen ezért már jövőre szeretné a kísérleti projektet beindítani. Igaz, ezt nem Spanyolországban, hanem a még szárazabb izraeli Negev-sivatagban tenné: először egy 100×100 méteres fóliát terítenének le, és ennek tapasztalatait elemezve folytatnák a munkát.

Hozzászólások

Miként lehet a holdporból oxigént előállítani?

Miként lehet a holdporból oxigént előállítani?

Már csak a folyamat apróbb részleteit kell finomítaniuk a mérnököknek, és nemcsak oxigént lehet majd kinyerni a holdporból, de építőanyag is keletkezik.

Komplex tényezők befolyásolják az őszi lombhullást

Komplex tényezők befolyásolják az őszi lombhullást

1948-2015 közti megfigyelések és laborkísérletek alapján új modellt készítettek a svájci kutatók, amelyből a fák szénmegkötő képességének korlátaira derült fény.

Miről árulkodik a neandervölgyiek hüvelykujja?

Miről árulkodik a neandervölgyiek hüvelykujja?

Bár a neandervölgyiek igen közeli rokonaink voltak, rengeteg kisebb-nagyobb szempontból különböztek tőlünk.

Hazafelé tart a Hajabusza-2 űrszonda, egy óriásteleszkóp le is fotózta

Hazafelé tart a Hajabusza-2 űrszonda, egy óriásteleszkóp le is fotózta

A Ryugu nevű kisbolygóról 2019-ben gyűjtött mintával igyekszik hazafelé a japán Hajabusza-2 űrszonda, az érkezés december 6-án várható.

Európa belevág az űr megtisztításába

Európa belevág az űr megtisztításába

A Föld környezetét ellepő törmelék egyre komolyabb problémát okoz, az Európai Űrügynökség (ESA) szerint itt az ideje lépni.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket