Kétmillió magyar él zajszennyezett területen
Kétmilliónyian élnek ma Magyarországon zajszennyezett térségben, és a zajok nyolcvan százalékáért a közlekedés a felelős – hangzott el a Forum Acusticum konferencia hétfői megnyitóján.
Az Európai Akusztikai Szövetség (EAA) három évente tart kongresszust Forum Acusticum néven. Antwerpen (Belgium), Berlin (Németország) és Sevilla (Spanyolország) után most augusztus 29. és szeptember 2. között Budapesten rendezik a negyedik ilyen konferenciát. A tudományos tanácskozásra több mint harminc országból mintegy 800 résztvevőt várnak, akik hatszáz előadást hallgathatnak meg. A kongresszuson nemcsak európai, hanem japán és koreai mérnökök, tudósok is részt vesznek.
Itthon a közlekedés okozza a legtöbb zajt
A konferencia megnyitóján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium illetékese elmondta, hogy Magyarországon mintegy kétmillió ember él zajszennyezett környezetben. Ennek a mutatónak a csökkentése tehát az egyik legfontosabb környezetvédelmi célok közé tartozik. Az akusztikai szakemberek tevékenységét, annak fontosságát emelte ki Horváth Zsolt Csaba, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára is. Ő a közlekedési zajok csökkentését tartotta elengedhetetlennek, minthogy a zajártalom nyolcvan százalékáért ez az ágazat a felelős.
A két kormányzati illetékes hangsúlyozta azt is, hogy az ipari zajok káros hatása egyértelműen csökkenőben van hazánkban. Pár százalékos a részaránya ennek a zajforrásnak az összes tényezőt figyelembe véve. Bánsági György fővárosi képviselő azt hangsúlyozta, hogy Budapest vezetése igyekszik csökkenteni a zajterhelést, így például az új utak építésénél zajvédő falakat alkalmaznak. Ugyancsak sokat vár az önkormányzat az új, Budapestet elkerülő utaktól, a körgyűrű-elemek megépítésétől. Elsősorban az M0-s autóút, illetve autópálya megvalósítását szeretné látni Budapest.
Egy különleges épület
A konferencia nyitóünnepsége a Művészetek Palotájában zajlott. Az épület különleges akusztikai és architekturális megoldásairól maga a vezető tervező, Zoboki Gábor beszélt. Zoboki hangsúlyozta, hogy a tervezéskor nem az épület külsejére koncentráltak, hanem arra, hogy tökéletesen sikerüljön a hangszigetelés a belső előadótermek esetében. A hangszigetelés a környező vasúti, illetve tömegközlekedési eszközök miatt elengedhetetlen, de a belső izolációra is ügyelniük kellett, hiszen több próbahelyiség és előadóterem is elhelyezkedik a Művészetek Palotájában.
Az egyes termek akusztikájára, az ott felcsendülő zeneművek minél tökéletesebb hangzására szintén ügyeltek. Szabályozható például a nagyobb termek akusztikája a különböző ajtók és építészeti elemek mozgatásával, a hangszigetelésről pedig a rugalmas ágyazat gondoskodik a különböző épületrészek esetében.
Díjak és köszöntők
A konferencia megnyitásakor több kitüntetést és elismerést is átadtak neves magyar és külföldi akusztikusoknak. Így például Békésy György-díjat kapott Vicsi Klára a beszédértés kutatásában elért eredményeiért, különösen a hallás- és egyéb mentálisan sérült emberek, főleg gyermekek körében végzett tevékenységéért. Ugyancsak ebben az elismerésben részesült a dán Per V. Brüel, aki az akusztikában, az akusztikai mérések területén végzett eredményes munkát, s aki több nemzetközi konferencia szervezésében is közreműködött Magyarországon.
Külön köszöntötték a konferencián a hazai akusztika kimagasló egyéniségeit, a tudományág úttörőit, nagy szervezőegyéniségeit. Így születésnapja alkalmából köszöntötték Tarnóczy Tamás professzort és Heckenast Gábort, a Magyar Rádió korábbi műszaki igazgatóját.