A fővárosi Kossuth Lajos utca az ország legzajosabb pontja

Ezen a héten tartja Budapesten az Európai Akusztikai Szövetség (EAA) kongresszusát, és az eseményen az emberi hallásmechanizmus problémáitól kezdve a beszédtechnológiákon át a zajmérésig számos részterület szakemberei találkoznak egymással.

Nagyvárosi zajtérképek

Az egyik legérdekesebb téma talán a nagyvárosi zajtérképek készítése, amellyel külön szekció foglalkozott a konferencián. Már a nyitónapon elhangzott, hogy hazánkban mintegy kétmillió ember él zajszennyezett területen, ezért is fontos a részletes vizsgálat, a legproblémásabb térségek felderítése.

A tucatnyi zajméréssel foglalkozó előadás közül érdemes kiemelni azt a beszámolót, amelyet Bite Pál mérnök-közgazdász, a Vibrocomp Kft. cégvezetője tartott kedden, és amely a magyar fővárosban végzett kísérleti felmérésekről tájékoztatta a szekció szakmai közönségét.

A Vibrocomp német cégekkel közösen az Európai Unió zajfelmérésekre vonatkozó direktívája és a hazai jogszabályok alapján közös kísérleti projekteket valósított meg Budapesten és Budaörsön, három különböző területen. Ezzel tulajdonképpen egy nagyobb feladatra készültek fel a résztvevők, hiszen idén várhatóan kiírják a pályázatot egész Budapest zajtérképének elkészítésére.

Kossuth Lajos utca: az egyik legzajosabb helyszín

Bite Pál a mostani konferencián természetesen a már elvégzett mérésekről számolt be. A három kiválasztott területen zajtérképet készítettek, így az ország egyik legzajosabb pontján, a budapesti V. kerület szívében, a Kossuth Lajos utcában is végeztek méréseket (de az egész Belváros-Lipótvárost is megvizsgálták egyébként). A másik két vizsgálat egy agglomerációs térségben (Budaörsön) és egy XI. kerületi iparterületen zajlott.

A legnagyobb zajterhelést természetesen a városi utak, főutak mentén regisztrálták Bitéék. Kiemelkedően magas a már említett Kossuth Lajos utca, ahol a nappali zajterhelés a hetven decibelt is eléri, és az éjszakai sem csökken hatvan decibel alá. Ezzel szemben az V. kerület más pontjain, a Szent István téren és a Szabadság téren sikerült olyan forgalomkorlátozást elérni, ami gyakorlatilag csendes környékké tette ezeket a közterületeket. Pozitív példa tehát a város szívében is akad, és éppen ezért fontos a zajtérképek készítése, amelyek előkészíthetik a helyes döntéshozatalt.

Bite szerint ugyanis a környezetvédelmi beavatkozásoknál nem elég tudni, hogy hol magas a zajszint, hanem az a legfontosabb, hogy ez a szennyezés hány embert érint. A Kossuth Lajos utcában például nem kizárólag a magas zaj a probléma (ilyen az autópályák mellett is előfordulhat), hanem az, hogy itt egyébként nagyon sokan élnek, így nagyon sok embert zavarhat ez a lárma. A belváros ezen pontján további probléma, hogy igen szűk keresztmetszetű útról van szó, ahol a magas házfalak közé beszorított forgalom hanghatása szinte felfokozódik.

Iparterületek és autópályák

Az autópályák mentén a zajvédelem sokkal inkább megoldott. Az M7-es jelentős szakaszán már zajvédő falakat építettek. Ennek hatását Budaörs környékén most a pilot-project, a kísérleti mérések idején is ellenőrizhették. Budaörsön a vasút szerepét is vizsgálták.

Ennek kapcsán Bite megjegyezte, hogy a magyar vonatok nagy részén még nem használnak tárcsaféket, így rendkívül hangosak a szerelvények. A hazai autóállomány, főleg a nehezebb teherautók is sokkal hangosabbak a nyugati országokban közlekedő járműveknél, így az európai uniós szabályozás sokszor nem is tudja megfelelően kezelni a zajszinttel kapcsolatos problémákat.

Érdekes volt az iparterületek egyikének, egy XI. kerületi térségnek a felmérése. Itt arra hívta fel a figyelmet Bite Pál, hogy Magyarországon egyre több gyár áll le a rendszerváltás óta. Az egykori iparterületek pedig lakó- és/vagy kereskedelmi övezetekké alakulnak át. Ugyanakkor a lakást vásárlóknak érdemes odafigyelniük, hogy ha iparterületre költöznek, akkor ott, vagy a környéken esetleg még működő gyárak is zavarhatják a helybeliek nyugalmát.